Új alapokon az állami építési beruházások – Nyomon követés, ellenőrzés és értékelés

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. | 2024.02.15 | Közbeszerzés

Korábbi cikkeinkben átfogó jelleggel már ismertettük az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Beruházási törvény) hatályát, illetve a törvényben meghatározott szereplőket. Jelen cikkünkben áttekintjük, hogyan történik az állami magasépítési beruházások előrehaladásának nyomon követése.

A Beruházási törvény szerint a beruházás teljes körű nyomon követése kétféle módon, egyrészt projekt nyomon követés, másrészt műszaki nyomon követés keretében, az ellenőrzési terv figyelembevételével valósul meg.

A Beruházási törvény értelmező rendelkezései szerint a projekt nyomon követés az állami építési beruházás előkészítése és megvalósulása előrehaladásának, ennek keretében különös tekintettel a költségek alakulásának figyelemmel kísérésére irányuló eljárás, a műszaki nyomon követés pedig az állami építési beruházás megvalósulásának egységes műszaki információkon és építményinformációs modellen (BIM) alapuló, a kivitelezési szerződéskötéskor rögzített ellenőrzési terv szerinti, mintavételt is magába foglaló kontrollfolyamata. Az építményinformációs modell (BIM) a különböző építmények többdimenziós, építési helyszínre, beépítésre kerülő építőanyagokra és építési termékekre, folyamatokra, azok fizikai és funkcionális jellemzőinek digitális modellezésére épülő, az építmény akár teljes életciklusára kiterjedően szimulációt és optimalizációt lehetővé tevő módszertan.

A beruházással összefüggésben jelentkező ellenőrzési feladatokat a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a költséghatékonyság, a költségek csökkentése, valamint a tervezési, kivitelezési és fenntarthatósági szempontok figyelembevételével látja el. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a minisztériummal közösen kialakított kockázatkezelési módszertan alapján köteles az éves ellenőrzési tervébe foglalni az ellenőrzendő beruházásokat. A miniszter a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalhoz a beruházás horizontális ellenőrzésére vonatkozó kérelmet nyújthat be.

Az építmény műszaki átadás-átvételének lezárását követő egy hónapon belül az építtető értékeli a tervezőt és kivitelezőt. A tervező és a kivitelező értékelése során ötfokozatú skálát kell alkalmazni objektív és arányosítható értékelési rendszer alapján, amelyre vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.

Az értékelés során rögzíteni kell a kivitelezés – pótmunkák hatásaitól megtisztított – bekerülési költsége és a tervezői költségkiírás szerinti – az árváltozások hatásaival korrigált – költségbecslése közötti eltérés százalékos mértékét. Ha a mérték a 25%-ot meghaladja, a projektvezető a költségszakértővel szemben köteles kamarai vizsgálatot kezdeményezni a költségszakértő eltéréssel összefüggő felelőssége kivizsgálása céljából. A tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény szerinti fegyelmi vétséget követ el a költségszakértő, ha az eltéréssel összefüggő felelőssége megállapítható. A fegyelmi vétség esetén kiszabható büntetések a hivatkozott törvény szerint: a figyelmeztetés; a pénzbírság, amelynek mértéke legfeljebb a kiszabás időpontjában hatályos szabálysértési pénzbírság legmagasabb összegének négyszerese; a kamarai tisztség viselésétől való, legfeljebb egy évig terjedő eltiltás; a tagsági viszony legfeljebb egy évig terjedő felfüggesztése; a kamarából történő kizárás.

A Beruházási törvény minőségbiztosításra vonatkozó rendelkezéseit következő cikkünkben ismertetjük.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.