Bezárták a bányát? Van még vele feladat.

Szerző(k): Dr. Jean Kornél | 2017.07.03 | Bánya- és energiajog

Igaz ugyan, hogy a külszíni bányászati tevékenység a bánya bezárásával befejeződik, azonban a bányavállalkozóknak a legtöbb esetben még ezután is további kötelezettségek sorának kell még eleget tenniük.

Kezdjük a legelején, ami egyben a bányászati tevékenység végét jelenti. A rekultiváció befejezését követően a bányafelügyelet elfogadja a bányavállalkozó tájrendezését, és megállapítja bánya bezárását.

Maga a rekultiváció elvégzése is sokszor nehezen, hosszú idő után fejeződik be, ráadásul sok esetben a maga a bányafelügyelet, vagy akár más hatóság (pl. erdészeti hatóság) ír még elő olyan további tájrendezési munkálatot, amelyek szükségesek még a tájrendezés elfogadásához.  Éppen emiatt sokszor hajlamosak a bányavállalkozók úgy tekinteni, hogy miután megszületik a bánya bezárásáról szóló határozat, nincs további teendő, hátradőlhetnek és nyugodtan értékesíthetik, hasznosíthatják a területet.

Ez azonban a legtöbb esetben nem így van. Mindig érdemes tüzetesen átvizsgálni a bezárásról szóló határozatot, ugyanis a bezárás során eljáró más hatóságok (szakhatóságok) tehetnek még olyan előírásokat, amelyek elvégzése a bányavállalkozók kötelezettsége.

Bár a kötelezettségek nagy része egy értékesítés során áthárítható az új tulajdonosra, de fel kell hívnunk a figyelmet, hogy amennyiben ezt a jogutód mégsem végezné el, felmerülhet a bányavállalkozó felelőssége, és akár bírság kiszabását is lehetővé teszik a jogszabályok. Másrészről tapasztalataink szerint az értékesíteni kívánt terület forgalmi értékére is jelentős, pozitív hatással lehet, ha a bányavállalkozó eleget tesz ezeknek a kötelezettségeinek, és a szükséges engedélyeket (pl. vízjogi engedély) beszerzi, még a terület értékesítése előtt.

Egyik tipikusan ilyen kötelezettség, amit az ingatlanügyi hatóság ír elő, a művelési ág változás átvezetése, és ha a területet mezőgazdasági művelésre alkalmas állapotba állította vissza a bányavállalkozó, az újrahasznosítás bejelentése. Ezek mind olyan kötelezettségek, amelyek elmulasztása esetén a bányavállalkozó részére bírság kiszabását is lehetővé teszik a jogszabályok, ráadásul feltétlenül szükségesek ahhoz is, hogy a jogszabályoknak megfelelően hasznosíthatóvá váljon az ingatlan. Itt fontos felhívnunk a figyelmet arra is, hogy bizonyos esetekben további engedélyek szükségesek magához a művelési ág változás átvezetéséhez is. Így például egy fásított terület, vagy erdő esetén az erdészeti hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány beszerzése is szükséges.

Egy másik tipikusnak mondható előírás a szükséges vízjogi engedély beszerzése. A külszíni bányászati tevékenység befejezését követően a legtöbb esetben bányató marad vissza az igénybevett területen. Bizonyára már mindenki jól ismeri a jogszabályi előírást, hogy a bezárást követő egy éven belül a bányavállalkozónak üzemeltetési engedélyt kell kérnie, ezt egyebekben a bezárásról szóló határozat is rögzíti. Az üzemeltetési engedély beszerzése előfeltétele a bányató bármilyen módon történő üzemeltetésének. De további bonyolult engedélyeztetési folyamaton kell végigmennie abban az esetben is, ha a bányatavat horgásztóként kívánják üzemeltetni. Ezt az engedélyeztetési folyamatot a következő bejegyzésünkben majd részletesen is be fogjuk mutatni.

Ezek a tipikusan előforduló példák is jól mutatják, hogy a bánya bezárását követően is sok feladata, kötelezettsége van a bányavállalkozónak. Érdemes ezért már a bánya bezárása során is megfelelő szakember igénybe vétele, vagy a bánya bezárásáról szóló határozat bányászati jogi szakértővel történő egyeztetése, annak érdekében, hogy valóban, felelősségre vonás és esetleges későbbi bírságok nélkül lehessen nyugtázni a bánya bezárását.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.