Önkényesen elfoglalt lakás kiürítése egy árverés tükrében

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Kaltenecker Dániel | 2024.06.27 | Cégjog

Jelen írásunkban arra keressük a választ, hogy milyen lehetőségei vannak az árverési vevőnek, aki nem lakottan szerzi meg egy ingatlan tulajdonjogát árverés útján, de az ingatlanban mégis benne marad valaki (akár az adós vagy az általa beköltöztetett más személy).

A választ a végrehajtási törvény adja meg.

A kiindulási pont, hogy az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek az árveréstől számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésére, eddig az időpontig, jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló határozat rendelkezése szerint a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek. [Vht. 154/A. § (1) bekezdés]

Ha ez mégsem teljesül, két lehetőség áll fenn.

Az egyik: Ha a kiköltözésre a fenti határidőig nem került sor, az árverési vevő a kiköltözési határidő lejártát követő 15. napig kérelmezheti az ingatlan birtokba adását. A végrehajtó köteles – a lakóingatlan birtokba adására irányuló kérelem részére történt kézbesítését követő 8 napon belül – tájékoztatni a lakóingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőt arról, hogy az árverési vevő az ingatlan birtokba adására irányuló kérelmet terjesztett elő. A végrehajtó az árverési vevő kérelmére – szükség esetén rendőrség közreműködésével – akkor intézkedik az ingatlan birtokba adása iránt, ha a jegyző részére megküldött tájékoztatástól 60 nap eltelt.

Fontos, hogy erre a kiürítésre vonatkozik az ún. kilakoltatási moratórium (a november 15-től április 30-ig terjedő időszak).

A másik: Önkényesen elfoglalt lakás kiürítése iránti kérelem: Ha az árverési vevő határidőben nem terjeszti elő ingatlan birtokba adására irányuló kérelmét a végrehajtónál, akkor külön végrehajtási eljárást kell indítania az ingatlan birtokba adása iránt. Jelen esetben a Vht. szerint önkényesen elfoglalt lakás kiürítése iránti meghatározott cselekményt kell indítani. Ebben az esetben a bíróság végzést hoz ún. polgári nemperes eljárás keretében. Relatíve gyors az eljárás, és nem vonatkozik rá a kilakoltatási moratórium.

A bíróság az önkényesen elfoglalt lakás kiürítését – végrehajtható okirat kiállítása nélkül – nemperes eljárás során hozott végzésben rendeli el. [Vht. 183. § (1) bekezdés]

Ha a kérelem megfelel a törvényben foglaltaknak, a bíróság a kérelem beérkezését követő 5 munkanapon belül meghozza a végzést. A végzésben a bíróság a végrehajtót arra hívja fel, hogy

• a végrehajtási költségek előlegezését követő 3 munkanapon belül a helyszínen adja át a végzést a lakásban tartózkodó nagykorú személynek, és tájékoztassa őt a végzésben foglaltakról, a jogorvoslat előterjesztésének lehetőségéről és módjáról, valamint arról, hogy a végzés jogerőre emelkedését követő 2 napon belül a lakásban tartózkodó valamennyi személlyel együtt a lakást az ingóságoktól kiürítve el kell hagyni;
• a jogerős végzés kézhezvételét követő 3 munkanapon belül foganatosítsa a lakás kiürítését, és az eljárás időpontjáról értesítse az illetékes rendőri szerv vezetőjét, valamint kiskorú személy érintettsége esetén az illetékes gyámhatóságot.

A végrehajtó a végzés jogerőre emelkedését követően rendőr vagy tanú jelenlétében felhívja a lakásban tartózkodó nagykorú személyt, hogy a lakásban tartózkodó valamennyi személlyel együtt a lakást az ingóságoktól kiürítve 2 napon belül hagyja el. A végrehajtó szükség esetén – a rendőrség közreműködésével – a 2 nap elteltével a helyszínen ellenőrzi a teljesítést és foganatosítja a lakás kiürítését. A helyszíni eljáráson kiskorú személy érintettsége esetén a gyámhatóság képviselője is részt vesz.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.