A földforgalmi törvény újabb változásairól (II. rész)

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Vizsy Gábor | 2024.11.07 | Ingatlan

Az országgyűlés tavaly decemberben fogadta el azt az agrártörvénycsomagot, amely többek között módosította a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényt (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) és az Fétv.-t. A módosítások egy része 2024. január 1-jén már hatályba lépett, néhány szabály azonban csak április 1-től volt irányadó. Cikksorozatunkban ezeket a változásokat vizsgáljuk meg és mutatjuk be a témában érdekeltek számára.

2024. január 1-jén lépett hatályba az a rendelkezés (Fétv.), hogy a föld tulajdonjogának átruházása esetén a szerződésben szereplő ellenértéket banki átutalással vagy ügyvédi letét alkalmazásával kell teljesíteni. Az elővásárlásra jogosultak távoltartása miatt több esetben is úgy került magasabb vételár az adásvételi szerződésekbe, hogy a valóságban alacsonyabb összegben egyeztek meg a felek. Ezért volt indokolt a vételár transzparens módon történő megfizetésének szabályozása.

Az országgyűlés április végén fogadta el, majd a Magyar Közlönyben 2024. május 9-én került kihirdetésre az a salátatörvény, amely az egyes agrár tárgyú törvényeket módosította. A Földforgalmi törvény és az Fétv. alábbiakban bemutatott módosításai 2024. július 1-jén léptek hatályba.

A módosítással kibővítésre került a Földforgalmi törvény azon rendelkezése, hogy a fennálló földhasználati szerződés esetén az adásvételi szerződésnek tartalmaznia kell a földhasználat időtartamára és ellenértékére vonatkozó tájékoztatást. A többlethasználati megállapodás a tulajdonos használati jogosultságát korlátozó jogintézmény, ezért szükséges volt a földhasználati szerződés mellett annak feltüntetése is a tulajdonjog-átruházási szerződésben. A tájékoztatás elmaradása esetén a megkötött szerződés semmisnek minősül.

Bekerült a Földforgalmi törvénybe egy, az elővásárlási joggal kapcsolatos visszaélésre reagáló rendelkezés. E szerint, ha a vevő foglalót fizetett az eladónak, akkor az elővásárlásra jogosult köteles a foglaló összegét előzetesen letétbe helyezni, ennek igazolását pedig köteles csatolni az elfogadó nyilatkozatához. A letétbe helyezés módja lehet ügyvédi letét vagy közjegyzői okiratba foglalt szerződés esetén közjegyzői bizalmi őrzés. A letétbe helyezett összeg kizárólag az eladó vagy a letevő részére fizethető ki. A letétbe helyezett összegre – amennyiben az adásvételi szerződésben a vevő helyébe az elővásárló lép – a foglaló szabályai lesznek irányadóak. Ebben az esetben az eredeti vevő által adott foglaló összegével az eladó és az eredeti vevő egymás között köteles elszámolni. Ha az elővásárló bármely okból nem lép a vevő helyébe, részére a letett összeg visszajár.

A jogalkalmazás egységessége érdekében szükséges volt az életvitelszerű lakáshasználat helyének fogalmi meghatározása a Földforgalmi törvényben, összhangban a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény rendelkezéseivel. E szerint az életvitelszerű lakáshasználat helye a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejelentett tartózkodási hely, ennek hiányában, ellenkező bizonyításig, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejelentett lakóhely. A pontosításnak leginkább az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó szabályok miatt volt jelentősége.

A módosítás továbbá – a jogalkalmazói gyakorlat tapasztalatai alapján – a gazdasági év fogalmát is pontosítja, amely tárgyév október 16. napjától a következő év október 15. napjáig tartó időszak.

A földforgalmat érintő jogszabályváltozásokat bemutató sorozatunk harmadik részében az öröklést érintő változásokat fogjuk bemutatni.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.