Kizárt vagy nem kizárt? A tényleges tulajdonos személyének jelentősége a közbeszerzési eljárásokban

Szerző(k): Dr. Nagy-Fribiczer Gabriella | 2017.07.06 | Közbeszerzés

Az „off shore” cégek visszaszorítása a közbeszerzési eljárásokban is deklarált cél: a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. évi törvény (a továbbiakban: Kbt.) 62. § (1) bekezdése a kizáró okok körében rögzíti azokat az esetköröket, amikor egy gazdasági szereplő erre a körülményre visszavezethetően kizárt a közbeszerzési eljárásokból.

A hivatkozott jogszabályhely szerint az „off shore” kategóriába tartozik – egyebek mellett – az a szabályozott tőzsdén nem jegyzett társaság, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt. vagy régi Pmt.) 3. § r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni, mint ahogy az a jogi személy is, amely a közbeszerzési eljárás ajánlattevőjében, alvállalkozójában, kapacitás-szervezetében közvetetten vagy közvetlenül több mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik, és amely nem képes megnevezni a tényleges tulajdonosát.

Mind a kevésbé gyakorlott ajánlatkérőknek, mind az ajánlattevőknek a mai napig problémát jelent a rendelkezés értelmezése: vajon a tényleges tulajdonos hiánya már önmagában kizáró tényező vagy csak az jelent gondot, ha a gazdasági szereplőnek van tényleges tulajdonosa, de a személyét nem hajlandó felfedni?

Az előírás alkalmazása szempontjából fontos rendelkezéseket tartalmaz a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet, amely a kizáró ok tekintetében kötelezően benyújtandó nyilatkozat tartalmi elemeit rögzíti; az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező olyan nyilatkozata csatolandó,

• amelyből megállapítható, hogy a gazdasági szereplő olyan társaságnak minősül-e, melyet nem jegyeznek szabályozott tőzsdén, vagy amelyet szabályozott tőzsdén jegyeznek,
• továbbá, ha az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt nem jegyzik szabályozott tőzsdén, akkor
  • a Pmt. 3. § r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonos nevének és állandó lakóhelyének bemutatását tartalmazó nyilatkozatot szükséges benyújtani;
  • ha a gazdasági szereplőnek nincs a Pmt. 3. § r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, úgy erre vonatkozó nyilatkozatot szükséges csatolni.

Amint látható, a fenti kérdés megválaszolása a Korm. rendelet alapján sem egyszerű, mindazonáltal a közbeszerzések területén a jogszabály-előkészítő feladatkört ellátó Miniszterelnökség és a jogalkalmazást támogató Közbeszerzési Hatóság állásfoglalása szerencsére egyértelmű: a tényleges tulajdonos nem léte nem járhat a közbeszerzési eljárásokból való kizárással, csak az, ha a tényleges tulajdonos személyét a gazdasági szereplő nem hajlandó felfedni.

A kérdéskörnek az ad most különös aktualitást, hogy 2017. június 26-án hatályba lép a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló új 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: új Pmt.), amelynek 3. § 38. pontja a korábbi szabályozáshoz képest eltérően határozza meg a tényleges tulajdonos fogalmát. Mivel azonban a Kbt., illetőleg a Korm. rendelet módosítására előzőekkel összefüggésben nem került sor, és a jogszabályok kifejezetten a régi Pmt. rendelkezéseire hivatkoznak, a Közbeszerzési Hatóság Elnöke 2017. június 21-ei tájékoztatójában úgy foglalt állást – a Miniszterelnökség közbeszerzésekért felelős szakterületével egyeztetve –, hogy a közbeszerzési eljárásokban változatlanul a régi Pmt. szerinti definíció irányadó a tényleges tulajdonos fogalma tekintetében.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.