Bányatóból horgásztó?

Szerző(k): Dr. Jean Kornél | 2017.07.13 | Bánya- és energiajog

A külszíni bányászat következtében visszamaradó bányatavakat nagyon gyakran horgásztóként kívánják üzemeltetni. Az ehhez szükséges engedélyeztetés azonban egy rendkívül időigényes, és nem egyszerű feladat.

Az engedélyeztetési eljárás ugyanis egy bonyolult, több lépcsős folyamat. Ennek is köszönhető, hogy jelenleg is sok, nem a jogszabályoknak megfelelően üzemeltetett horgásztó működik hazánkban.

Az első lépcső a vízjogi üzemeltetési engedély megszerzése. A bánya bezárása iránti bányafelügyeleti eljárásban a vízügyi hatóság, mint szakhatóság vesz részt. A vízügyi hatóság ennek megfelelően már ilyenkor előírja, hogy a bánya bezárásáról szóló határozat jogerőre emelkedését követően – egy éven belül – vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni.

A vízjogi üzemeltetési engedély megszerzését követően az ingatlan-nyilvántartásban is át kell vezettetni az érintett ingatlan megnevezését a természetbeni állapotnak megfelelően bányatóra, de talán ez a legegyszerűbb, ám igen fontos része a folyamatnak.

Ez azonban még mindig nem lesz elegendő egy horgásztó jogszerű működtetéséhez, ugyanis a hatályos jogszabályi előírások szerint a halgazdálkodási jog az állam kizárólagos joga. Igen, bármilyen furcsának is tűnik, ez azt jelenti, hogy egy magántulajdonban lévő ingatlanon, amelyen egy bányató van, annak tulajdonosa nem jogosult automatikusan arra, hogy azon halgazdálkodási tevékenységet végezzen.

A jogszabályok azonban lehetővé teszik ennek a jognak a megszerzését. Mutatjuk, hogyan:

A halgazdálkodási jog megszerzéséhez elsődlegesen az szükséges, hogy a hatóság a területet nyilvántartásba vegye, mint halgazdálkodási vízterület. A nyilvántartásba vételt követően az ingatlan tulajdonosának meg van az a jogosultsága, hogy igényelje az államtól a halgazdálkodási jog haszonbérletét a megfelelő, erre irányuló kérelem benyújtásával. A halgazdálkodási jog haszonbérletével kapcsolatosan az állammal, konkrétan a halgazdálkodásért felelős miniszter útján kell szerződést kötni. A haszonbérleti díjat a jogszabályi előírásoknak megfelelően határozzák meg, ami az eddig látott példák alapján nem mondható megfizethetetlen összegnek, sőt.

Ezt követően kerülhet sor a haszonbérleti szerződés megkötésére, ami egyben az utolsó lépcső ahhoz, hogy a megfelelő halgazdálkodási terv elkészítését követően lehetőség legyen a bányatavat horgásztóként üzemeltetni. Az üzemeltetést sem feltétlenül szükséges, hogy az ingatlan tulajdonosa, a halgazdálkodási jog haszonbérlője végezze, ugyanis a jogszabályok arra is lehetőséget adnak, hogy a halgazdálkodási jog haszonbérlője ezt a jogát alhaszonbérbe adja.

Látható tehát, hogy legalább négy ajtón kell kopogtatni ahhoz, hogy a bányatavat horgásztóként lehessen üzemeltetni. Ezeknek az engedélyeknek a megszerzése, illetve eljárásoknak a lefolytatása igen sok időt vesz igénybe, azonban mindenképpen szükséges a jogszerű működéshez. A megfelelő jogi szakértő alkalmazásával azonban nem csak időt lehet spórolni, hanem a több százezres bírságok is elkerülhetők lesznek.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.