És mégis hulladék …

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2017.07.27 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

A magyar nyelv szépsége és azon sajátossága, hogy ugyanúgy a föld szót használja a bolygóra és arra a területre, amit megművelünk indított a címadásra, részben segítségül hívva Galilei híres mondását.

Egy korábbi blog bejegyzés (Hogy csinál a hatóság hulladékot abból, ami nem az?) tárgya annak a kérdésnek a vizsgálata volt, hogy a környezetvédelmi hatóság egy beruházással kapcsolatos építkezés során az ingatlanról jogerős építési engedély alapján kitermelt, és igazoltan szennyeződésmentes földet hulladéknak minősített

Nos meg kell erősíteni, hogy a hatóság álláspontja ebben a tekintetben a másodfokú eljárás során sem változott, így részben választ kaptunk arra a kérdésre is, amit a Maga ellen fordul-e a hatóság? című bejegyzésben feszegettem.

A következetes hatósági álláspont ismeretében tehát óvatosságra és körültekintésre kell inteni minden olyan ingatlanberuházót, vállalkozót és alvállalkozót, aki a beruházás során földmunkával kerül kapcsolatba.

A hatósági álláspont elsődlegesen a hulladéktörvény azon előírásán alapul, mely szerint a törvény hatálya azon szennyezetlen talajra és más, természetes állapotában meglévő olyan anyagra nem terjed ki, amelyet építési tevékenység során termelnek ki, és azt a kitermelés helyén természetes állapotában építési tevékenységhez használják fel.

A kitermelt szennyezetlen talaj és más, természetes állapotában meglévő olyan anyag hulladékstátuszát pedig, amelyet nem a kitermelés helyén használnak fel, a hulladék fogalmának meghatározásával, valamint a melléktermékre vagy a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó rendelkezésekkel összhangban kell értelmezni.

Mivel abban a kérdésben ugyancsak konzekvens a hatósági gyakorlat, hogy az építkezés során kitermelt föld nem lehet melléktermék, a maradék két szempontot kell figyelembe venni és vizsgálni.

Az egyik a hulladék fogalmából következik, nevezetesen az, hogy ha a kitermelt föld birtokosa attól megválik – vagyis a földet nem a kitermelés helyén használják fel –, akkor a föld automatikusan, függetlenül annak szennyezetlen jellegétől, a törvény erejénél fogva hulladékká válik.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy kit tekinthetünk ebben az esetben a kitermelt föld birtokosának: az ingatlan tulajdonosát, vagy a beruházást kivitelező vállalkozót, netán annak a kitermelést végző alvállalkozóját?

Jelentős felelősségi kérdések és adminisztratív terhek kapcsolódhatnak ugyanis ehhez, de sajnos a hatósági döntésből erre vonatkozóan nem lehetett iránymutatást kapni.

A másik figyelembe veendő szempont a hulladékstátusz megszűnése. Ahogy az a korábbi bejegyzésben is felmerült kérdésként, nem tisztázott, hogy milyen konkrét hasznosítási műveleten kell átesnie az igazoltan szennyezetlen földnek, vagy bármely más szennyezetlen anyagnak.

A hatóság erre a kérdésre sem adott választ, vagy útmutatást, így vélhetően a bátor, pénzt és időt nem kímélő piaci szereplőknek jut az a hálátlan feladat, hogy kialakítsa ennek a gyakorlatát.

És hogy magamat máris megcáfolva egy jó hírt is közöljek: a hatóság némileg mégis önmaga ellen fordulva egy konkrét ügyben az első fokon kiszabott jelentős mértékű hulladékgazdálkodási bírság helyett másodfokon csak figyelmeztetésben részesítette az eljárás alá vont vállalkozást.

Van remény!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.