A kisgyermekes bérlő nem rakható ki!” – Igaz vagy csak városi legenda?

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2017.07.27 | Ingatlan

Továbbra sem könnyű megfizethető áron kiadó lakást találniuk azoknak, akik továbbtanulási vagy munkavállalási céllal szeretnének felköltözni Budapestre. A kisgyermekes lakáskeresők helyzete azonban még ennél is elkeserítőbb.

Számos olyan történet hallható, hogy a tulajdonos egyszerűen rácsapta a lakás iránt érdeklődő kisgyermekes anyukára a telefont (vagy rosszabb esetben magát az ajtót), azzal a rövid, de velős megjegyzéssel, hogy „sajnálom, de a lakásba kisgyerekesek nem költözhetnek!”

A bérbeadók legtöbbször arra hivatkoznak, hogy hallomásból ugyan, de úgy tudják, hogy ha a bérleti szerződés felmondásra kerül, és a kisgyermekes bérlő önként nem hajlandó elhagyni a bérelt ingatlant, akkor nem lehet kilakoltatást kérni, ugyanis különféle gyermekvédelmi okokból a kisgyermekes bérlő kilakoltatását maga a törvény tiltja.

Joggal merül fel tehát a kérdés, hogy pontosan melyik törvény tiltja, azaz van-e a tulajdonosok félelmének bármilyen jogszabályi alapja?

Ezúton szeretnénk ezt az urbánus legendát eloszlatni: a jelenleg Magyarországon hatályban lévő jogszabályok nem tartalmaznak semmilyen olyan rendelkezést, amelynek alapján tilos lenne a kisgyermekes bérlők kilakoltatása.

Az igazsághoz azonban hozzá tartozik, hogy egy bérleti szerződés felmondása után szinte minden esetben nehézségekbe ütközik a lakást önként el nem hagyó bérlő kilakoltatása, akár van kiskorú gyermeke, akár nincs. A tulajdonosnak a bérleti szerződés felmondását követően ugyanis, amennyiben a bérlő nem hajlandó önként kiköltözni a lakásból, első körben lakás kiürítése iránti keresetet kell előterjesztenie a bíróságon, melynek pozitív elbírálása során a bíróság a bérlőt megfelelő határidő tűzésével a lakás elhagyására kötelezi. Amennyiben a bérlő a bírósági ítélet rendelkezéseinek nem tesz eleget, akkor második körben az ítélet végrehajtása kérhető.

A végrehajtási eljárás során a bíróság a bérlő kérelmére egy alkalommal, és legfeljebb 6 hónapra elrendelheti a végrehajtás felfüggesztését. A végrehajtás felfüggesztését pedig attól függetlenül lehet kérni, hogy a bérlőnek a háztartásában gondoskodnia kell-e kisgyermekről vagy sem.

Mindazonáltal a végrehajtás felfüggesztésére kivételesen és kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha a bérlő a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és a bérlőt a végrehajtási eljárás során korábban nem sújtották rendbírsággal.

A kivételesség itt azt jelenti, hogy a méltányolható körülménynek kivételesen nagy súlya kell, hogy legyen, másrészt csak kivételesen ‒ és nem állandó jelleggel ‒ állhat fenn.

Így például nem lehet arra alappal hivatkozni, hogy a bérlő már régóta nem folytat kereső tevékenységet, és így nincs állandó jövedelme, hiszen ez a helyzet nem ideiglenesen, hanem már régóta, szinte állandó jelleggel fennáll, és nincs is esély annak kedvező megváltozatására. Ugyanígy, az a körülmény, hogy a bérlő kiskorú fogyatékos gyermekről gondoskodik, önmagában nem ad alapot a felfüggesztésre. Ha azonban számítani lehet arra, hogy ez a kivételesen felmerült körülmény belátható időn belül megszűnik, a felfüggesztésnek már helye lehet. Így például az a körülmény, hogy a bérlő a munkahelyét önhibáján kívül, de átmeneti jelleggel elvesztette, alapot adhat a felfüggesztésre, a döntés és a mérlegelés azonban minden esetben a bíróság kezében van.

A felfüggesztés mellett fontos hangsúlyozni a mindenki által jól ismert kilakoltatási moratórium, intézményét, melynek alapján a végrehajtó a lakás kiürítését – ez esetben is függetlenül attól, hogy a bérlőnek van-e a kiskorú gyermeke vagy nincs – a december 1-től március 1-ig terjedő időszakban nem foganatosítja, így a lakás kiürítésére csak a jelzett időszakot követően kerülhet sor.

A tulajdonos ellenben a moratórium alkalmazása ellen kifogást emelhet a bíróság előtt, és kérheti a kiürítés foganatosítását, amennyiben igazolni tudja, hogy a bérlő vagy a vele egy háztartásban élő személy a kiürítendő lakás helyett más beköltözhető lakás használatára jogosult, vagy amennyiben valószínűsíteni tudja, hogy a bérlő kilakoltatása nélkül más módon nem tudja biztosítani a saját lakhatását.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.