Termőföldek öröklése – hol vannak a buktatók?

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. | 2017.08.24 | Ingatlan

A földforgalmi törvény számos korlátot állít fel mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: termőföld) megszerzésére vonatkozóan, azonban az öröklés főszabály szerint nem esik korlátozás alá.

Földet törvényes öröklés útján bármely természetes személy (állampolgárságra tekintet nélkül), korlátozás nélkül szerezhet (törvényes öröklés nem egyenlő a végrendeleti örökléssel, lásd később). Törvényes öröklés esetén a jogszabály által meghatározott szerzési korlátokat sem kell alkalmazni (egyszerűsítve: földműves esetében 300 ha, földművesnek nem minősülő személy esetében 1 ha).

Érvényes végrendelet hiányában (vagy az érvényes végrendelettel nem érintett vagyonelemek tekintetében) a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni. Elsőként az örökhagyó gyermekei minősülnek törvényes örökösnek, akik fejenként egyenlő arányban örökölnek. Ha az örökhagyónak van túlélő házastársa, ő is egy „gyerekrészt” örököl a hagyatékból, tehát öröklési jogi szempontból úgy kell rá tekinteni, mintha az elhunyt leszármazója volna.

Fontos, hogy 2014. március 15. óta a túlélő házastársat holtig tartó haszonélvezeti jog csak az örökhagyóval közösön lakott lakáson, valamint a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon illeti meg, így az esetlegesen a hagyaték tárgyát képező termőföldeken nem.

Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett leszármazó gyermekei örökölnek. Ha leszármazó nincs, vagy nem örökölhet, a házastárs, illetve a felmenők, illetve a felmenők leszármazói örökölnek a Ptk. által meghatározott sorrendben.

Termőföld végrendeleti öröklése esetén a jogszabály különbséget tesz aszerint, hogy a végrendeleti örökös – feltételezve a végrendelet hiányát és más törvényes örökösöknek az öröklésből való kiesését – törvényes örökössé válhat(na)-e.

A törvényes örökléshez hasonlóan korlátozás nélkül lehet termőföldet szerezni végrendeleti örökléssel, ha a végrendeleti örökös azon természetes személyek körébe tartozik, akik az örökhagyó törvényes örökösei lehetnek, ha az adott személyen kívül mindenki más az öröklésből kiesett volna, az örökhagyót rajta kívül senki nem élte volna túl.

Azaz: nem esik korlátozás alá a végrendeleti öröklés, ha végrendeleti örökös az örökhagyó bármilyen fokú, akár felmenő, akár lemenő egyenes ági rokona, az örökhagyó bármelyik szülőjének a leszármazója, az örökhagyó bármelyik nagyszülőjének a leszármazója vagy az örökhagyó bármelyik dédszülőjének a leszármazója, avagy az örökhagyó túlélő házastársa (túlélő bejegyzett élettársa).

Végrendeleti öröklés esetén a tulajdonszerzésnek akkor feltétele a hatósági jóváhagyás, ha végrendeleti örökös nem tartozik a fenti személyek közé, azaz nem lehetne az örökhagyó törvényes örököse. Ebben az esetben alkalmazni kell a jogszabály által meghatározott tulajdonszerzési maximumot is.

Ha hatósági jóváhagyás szükséges, a hagyatéki eljárás során a közjegyzőnek meg kell küldenie a végintézkedést jóváhagyás céljából az illetékes kormányhivatalnak. A kormányhivatal az eljárás során azt vizsgálja, hogy az örökös szerzőképessége fennáll-e, és a végintézkedés nem eredményezi-e a tulajdonszerzés mennyiségi vagy más korlátozásának megsértését.

Ha a hatóság megtagadja az örökös javára tulajdonszerzés jóváhagyását, úgy a végrendelet ezen rendelkezéseit érvénytelennek kell tekinteni, tehát a végintézkedés termőföldre vonatkozó részére nem hajtható végre, az érintett termőföld öröklésére a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.