Bizonylatkorrekciók III. – Helyesbítés számlával egy tekintet alá eső okirattal

Szerző(k): Dr. Kelemen László | 2017.08.24 | Számlázás, bizonylatolás

Az előző bejegyzésekben körbejártuk, hogy milyen esetekben van szükség, illetve mikor, milyen feltételekkel lehetséges számlakorrekció, és melyek a helyesbítésre vonatkozó főbb szabályok. Jelen bejegyzésben a helyesbítés egyik formájára, a számlával egy tekintet alá eső okirattal való történő helyesbítésre való szabályokat ismertetjük.

Az áfa törvény a helyesbítés kérdéséről a következőképpen rendelkezik:

„170. § (1) A 168. § (2) bekezdésében említett okirat kötelező adattartalma a következő:

1. az okirat kibocsátásának kelte;
2. az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja;
3. hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja;
5. a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetőleg annak számszerű hatása, ha ilyen van.”

(2) A számlával egy tekintet alá eső okiratra egyebekben e törvénynek a számlára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni […].”

Látható, hogy a számlával egy tekintet alá eső okiratra vonatkozó rendelkezések valóban egyszerűsítik az adminisztrációs kötelezettségeket, az előírásokban tényleg csak olyan adatok szerepelnek, amelyek feltétlenül szükségesek az eredeti számla adatainak helyesbítéséhez. A NAV által kiadott 18. Számú információs füzet [A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai] alapján számlával egy tekintet alá eső okiratnak minősülnek mindazok az okiratok, amelyek kétséget kizáróan valamely adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítják.

“A számlával egy tekintet alá eső okirat megnevezés tehát mindazon bizonylatok összefoglaló neve, amelyek a már kibocsátott (a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője részére átadott illetve megküldött) számlára hivatkozva, annak bármely adatát módosítják. Így számlával egy tekintet alá eső okirat a módosító, érvénytelenítő számla mellett az eredeti számlában feltüntetett adóalapot, adóösszeget nem érintő javítást, kiegészítést tartalmazó okirat is (így pl. az olyan okirat is, amely a számla adatait a vevő adószámával egészíti ki, vagy kizárólag a számlán feltüntetett helytelen besorolási számot módosítja, a számlán feltüntetett hibás teljesítési időpontot korrigálja).

Amennyiben az ügyletről kibocsátott (eredeti) számla valamely adatát utóbb számlával egy tekintet alá eső okirattal megváltoztatják, akkor a számla és az annak adatát megváltoztató okirat együttesen képezi az ügylet bizonylatát. Ezért a hibát, hiányosságot tartalmazó számlát a számla jogosultjának általában nem kell visszajuttatnia a számla kibocsátójához, elégséges a hiba, hiányosság számlával egy tekintet alá eső okirattal történő korrigálását kérnie. (Amennyiben azonban a nyomdai úton előállított, kézzel kitöltött számla előállítása a termék vevőjének, szolgáltatás igénybevevőjének a jelenlétében történik, aki a számla hibáját azonnal észleli, a hibás számla valamennyi példánya a hagyományos módon sztornírozható és új számla bocsátható ki, illetve a hibás számla valamennyi példánya egyidejűleg javítható. A javításnak ilyen esetben a hibás adat áthúzásával – ami nem eredményezi az eredeti adat olvashatatlanságát – és a helyes adat beírásával, a javítás időpontjának, okának és a javító személyének a feltüntetésével kell megtörténnie.)

Nem korrigálható egyetlen számlával egy tekintet alá eső okirattal az olyan hiba, amikor például két hasonló nevű adóalany közül nem a tényleges vevő részére történt számla kibocsátás. Ilyen esetben a tévesen kibocsátott számlát számlával egy tekintet alá eső okirattal érvényteleníteni kell, és a termék tényleges vevője, illetve a szolgáltatás tényleges igénybevevője részére számlát kell kibocsátani. Nem kell számlával egy tekintet alá eső okiratot kibocsátani a számla téves címzettje részére abban az esetben, ha a hibát a kibocsátást (a számlának a címzett részére történő rendelkezésre bocsátását) megelőzően észleli az adóalany, vagy a kibocsátott számlát a téves címzett visszaküldi. Ezekben az esetekben a számlaadásra kötelezettnek a téves címzett részére kiállított, hibás számlát elégséges a saját rendszerében érvénytelenítenie.”

Fontos megemlíteni, hogy a jogszabály a számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalmát határozza meg, a bizonylaton ezen felül bármely más információ vagy adat szabadon szerepeltethető.

Az áfa törvény 170. § (2) bekezdése szerint a számlával egy tekintet alá eső okiratra egyebekben e törvénynek a számlára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A jogszabály meghatározza azt is, hogy a számlakibocsátási kötelezettségre vonatkozó (ésszerű) határidőt a korrekcióra alapot teremtő tény, egyéb körülmény bekövetkeztétől kell számítani. Azzal, hogy a jogszabály előírta, hogy a számlára vonatkozó szabályok alkalmazandók a számlával egy tekintet alá eső okiratra is, egyértelművé tette azt is, hogy a helyesbítő bizonylatnak is adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylatnak kell lennie, tehát ezen bizonylatot is számlázóprogramból lehetséges kibocsátani.

A fent hivatkozott információs füzet megerősíti, hogy egy számlával egy tekintet alá eső okirattal több számlát is lehet módosítani, ezen okiratot csoportos módosító bizonylatnak nevezzük. Az egyértelműnek tekintendő, hogy a csoportos módosító számlával csak olyan számlákat lehet módosítani, amelyek ugyanazon beszerző, szolgáltatást igénybe vevő nevére szóltak. “A csoportos módosító bizonylaton valamennyi módosítandó számla tekintetében világosan és átláthatóan szerepeltetendő a módosítandó számlára történő hivatkozás, valamint az, hogy az adott számla mely adatát érinti a módosítás, továbbá a módosítás természete és számszerű hatása (ha van ilyen). Amennyiben a korrekció a számlában feltüntetett adóalapra és/vagy adó összegére (is) vonatkozik, akkor csoportos módosító bizonylattal az adóalany csak az olyan ügyletekről kibocsátott számláit módosíthatja, amelyek tekintetében az adó és/vagy adóalap korrekció eredményét ugyanazon elszámolási időszakban kell elszámolnia.” Ez azt jelenti, hogy ha a módosításra jogalapot teremtő körülmény nem eredményez önellenőrzési kötelezettséget, hanem a korrekciót abban az adómegállapítási időszakban rendezheti az adóalany, amelyben a módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére, úgy akár eltérő adómegállapítási időszakra eső teljesítésekről kibocsátott számlák is módosíthatók egy csoportos módosító számlán, mivel a különbözetet az adóalany egy adómegállapítási időszakon belül fogja kezelni.

A következő bejegyzésben a régi szabályok szerinti eljárás(oka)t, azaz a  helyesbítő számla/stornó számla alkalmazását fogjuk bemutatni.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.