Bizonylatkorrekciók V. – A helyesbítésre vonatkozó adatok, információk

Szerző(k): Dr. Kelemen László | 2017.09.08 | Számlázás, bizonylatolás

Az előző bejegyzésekben részletesen foglalkoztunk azzal, hogy milyen esetekben szükséges korrigálni a kibocsátott bizonylatot, illetve milyen formában lehetséges azt megtenni, jelen bejegyzésben pedig az adott bizonylaton szereplő egyes adatok vonatkozásában állapítunk meg alaptételeket.

A helyesbítés során mindig kérdésként merül fel, hogy az egyes adatok hogyan, milyen formában javítandók. Két dolgot szükséges ezzel kapcsolatban kiemelni. Az egyik az, hogy a számlával egy tekintet alá eső okiratban (a sorszám, kelte és az eredeti számlára való hivatkozáson túl) csakis azon adatokat kell szerepeltetni, amelyek javításra vagy módosításra kerülnek. A helyesbítő, és stornó – új számla megoldásban viszont gyakorlatilag az eredeti számlát “ismétli” meg az adóalany, ezáltal ott az eredeti számlán szereplő adatok is feltüntetendők.

A helyesbítő – stornószámla vonatkozásában nyilván nem találunk jogforrást, ugyanakkor a korábbi áfa törvény értelmezésére kiadott NAV tájékoztató [Helyesbítés, sztornírozás, javítás] – nyilván már nem alkalmazandó – de az abban foglalt elvek továbbra is hasznos iránymutatással szolgálhatnak. Eszerint “a számítógéppel előállított hibás számla kijavítását azért kell sztornírozással megoldani, mert biztosítani kell, hogy a számítógép adattartalma és az annak alapján kiállított bizonylat egymással mindenben megegyezzék. Ettől függetlenül – amikor nem a teljesítés meghiúsulása miatti sztornírozásról van szó – az eredeti teljesítés és így az eredeti teljesítéssel érintett adómegállapítási időszakra vonatkozó adótételek nem változnak […]

Elmondható továbbá, hogy a számítógéppel készült hibás számla sztornírozása esetén kiállításra kerül – eredeti teljesítési időponttal – a már kijavított adatokat tartalmazó bizonylat, így a vevő adólevonási joga ezen új bizonylattal – az eredeti teljesítési időpontban – fennáll. […] A fentiek alapján, amikor azért kerül sor sztornírozásra, mert a számítógéppel előállított számla – adót nem befolyásoló – adatait kell korrigálni, önellenőrzésre sem az eladó, sem a vevő oldalán nincsen szükség.”

A stornószámla tehát általában az eredeti számlán feltüntetett adatokat automatikusan tartalmazza, azzal, hogy az adott összegek negatív tétellel szerepelnek. Ugyanakkor az új számla vonatkozásában mindig kérdés, hogy melyek a helyesen szerepeltetendő adatok.

Abban az esetben, ha a számla helyesbítésére nem az eredetileg helytelenül feltüntetett teljesítési időpont miatt került sor, akkor az ügylet teljesítési időpontja a helyesbítő számlában nem változhat. Ennek az az oka, hogy teljesítési időpontja az ügyletnek és nem a számlának van, a számla csak tartalmazza az ügylet teljesítési időpontját. Általános esetben valóban a teljesítési időpont határozza meg azt, hogy melyik áfa analitikába, pontosabban melyik áfa bevallásba kerül bele az adott ügylet, de a helyesbítés esetén speciális szabályok alkalmazandók. Éppen ezen speciális szabályok miatt fontos, hogy a stornószámlát követő új számla kiállításával egyértelmű legyen a helyesbítés, mivel e nélkül felmerülhet az, hogy az új számlát a teljesítés időpontjába rendeli a rendszer, a stornószámlát, pedig annak jogosult részére történő átadásakor kezeli.

A fenti logika alapján az egyéb tételek (például teljesítéskori árfolyam, esetleges adó-kulcsmódosulás esetén az adómérték, stb.) sem változik a helyesbítő számlán – természetesen azt az esetet kivéve, ha azok eredetileg helytelenül voltak meghatározva. A fizetési esedékesség – mint a számlán általában feltüntetett, de nem kötelező elem – vonatkozásában is ezen szabályok megfelelően alkalmazandók.

Következő, egyben a témához kapcsolódó utolsó bejegyzésünkben a helyesbítés elszámolására vonatkozó szabályokat ismertetjük; melyik áfa bevallásban kell szerepeltetni a korrigált bizonylatot, hogyan kell a korrekció adóhatását elszámolni.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.