Do you speak magyar?

Szerző(k): Dr. Kálmán Kinga | 2017.10.12 | Fogyasztóvédelem és e-kereskedelem

Kilépve az utcára, belelapozva a sajtóba vagy csak egyszerűen bekapcsolva a tv készüléket, szinte már bombáznak minket a vállalkozások és üzleteik az idegen nyelvű (tipikusan angol) feliratokkal és reklámokkal, pedig kis hazánkban magyar az anyanyelv és a jog is ennek pártját fogja.

Mégis hogy lehet akkor ennyi külföldi szó az orrunk előtt és mire figyeljünk, ha mi akarunk a marketing nemzetközibb eszközeihez nyúlni?

A választ a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény, alias Nyelvtörvény tartalmazza.

Az alapvető szabály értelmében, gazdasági reklámokban a reklám szövegét a szlogenekkel együtt magyar nyelven kell feltüntetni függetlenül attól, hogy a közzétételre milyen módon kerül sor. Ez alól rögtön van pár kivétel, méghozzá a vállalkozás neve és megjelölése, valamint az árujelzők, melyek magukba foglalják többek között a földrajzi árujelzőket és a védjegyeket, de minden más olyan megjelölést is, mely egyértelműen azonosítja a termékünket. Ha tehát egy nemzetközi márka védjegyoltalom alá vonja jelmondatát vagy iparjogvédelmi oltalom nélkül is abszolút egyedi megjelölést használ, máris szabadon dobálózhat a külföldi szóláncokkal.

Hasonlóan a fentiekhez, az üzletek feliratai esetében is a magyar felé húzott a „jogalkotó” szíve, amikor előírta, hogy az üzletek elnevezéseit, illetve a fogyasztók tájékoztatását szolgáló közleményeket is magyarul kell megjeleníteni. De hogy itt se maradjunk kivétel nélkül, a szabály nem alkalmazandó a vállalkozás nevére, a vezérszóra és a fentebb is említett árujelzőkre.

Természetesen nem kell megijednünk akkor sem, ha a kivételi körön kívül eső esetekben szeretnénk idegen nyelvű kifejezést használni, ugyanis mind a reklámok, mind az üzletben kihelyezendő feliratok esetében lehetőség van arra, hogy duplikálással megfeleljünk az elvárásoknak, azaz ugyanazon szöveget az idegen nyelvű változaton kívül annak magyar nyelvű megfelelőjével is megjelenítjük, legalább ugyanolyan jól érzékelhetően, valamint legalább ugyanolyan méretben, mint az idegen nyelvű szöveget.

És hogy mindez mit jelent „magyarul”? Ha kedvezményes napokat tartunk, a SALE feliraton túl legyen kint legalább annyiszor és legalább ugyanakkora betűkkel az is, hogy AKCIÓ!

Végül, meg kell említenem, hogy a már meghonosodott idegen nyelvű kifejezéseket nem minősíti idegen nyelvűnek a Nyelvtörvény, vagyis a „disco”, a „shopping center” és „a hamburger bar” ma már nyugodtan díszeleghet az utcafronton.

Lehetünk tehát kreatívak, ha vállalkozásunk népszerűsítéséről van szó, de azért tartsuk tiszteletben, hogy Magyarországon még mindig többségben van a magyar fogyasztó.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.