A fedezeti szerződés, mint speciális kárszámítási mód

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Kaltenecker Dániel | 2019.03.21 | Cégjog

Folytatjuk a korábbi cikkünkkel elindított témakört és ezúttal az új polgári anyagi kódex által bevezetett jogintézményt, a fedezeti szerződést mint kárszámítási módot vesszük górcső alá.

Az első kérdés: miről is van szó? Milyen szerződés minősül fedezeti szerződésnek?

Idézzük is fel rögtön a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) vonatkozó szakaszát!

A jogosult – elállása vagy felmondása esetén – a szerződéssel elérni kívánt cél megvalósítására alkalmas szerződést köthet, és – a kártérítés szabályai szerint – követelheti a kötelezettől a szerződésben és a fedezeti szerződésben kikötött ellenértékek közötti különbség, továbbá a fedezeti szerződés megkötéséből eredő költségek megtérítését.

A második kérdés: ilyen tényleg nem is létezett korábban?

A válasz az, hogy bár a régi Ptk. nem tartalmazott konkrét rendelkezéseket a fedezeti szerződésre vonatkozóan, de a bírói gyakorlat már korábban is elismerte a fedezeti szerződés alapján történő kárszámítás lehetőségét. A nemzetközi jogban azonban régóta jól ismert a fogalom. A hazai szabályozáshoz a Bécsi Vételi Egyezmény 75. cikke szolgáltatta a mintát, amely ilyenformán – a lentebb ismertetett eltérésekkel – adaptálására került a hazai kodifikációval.

Melyek tehát a fedezeti szerződéshez kapcsolódó kártérítés feltételei?

Az első és egyik legfontosabb, hogy adva van egy szerződés, amelyet a kötelezett (1) megszeg, és amely szerződésszegésre tekintettel a jogosult (2) a szerződéstől eláll, vagy azt felmondja. Logikus követelmény, hogy a jogosultnak a szerződéssel elérni kívánt cél teljesítéséhez fűződő érdeke továbbra is fennálljon, amelynek kielégítésére (3) az eredeti szerződéssel elérni kívánt cél megvalósítására alkalmas fedezeti szerződést köt.

Lássuk az egyes feltételeket külön-külön:

(1) A fedezeti szerződés „szerződésszegésbeli előfeltétele” jellemzően a kötelezett késedelmében vagy hibás teljesítésében testesül meg. Fontos ugyanakkor, hogy a hazai jogirodalmi álláspont alapján a szerződés elállás vagy felmondás nélküli, de szerződésszegésből fakadó megszűnése esetén is alkalmazható a fedezeti szerződés szabálya, és az egyéb nevesített szerződésszegési esetekben is lehetőség van a fedezeti szerződés megkötésére, tehát a teljesítés megtagadása, illetve a lehetetlenülés azon eseteiben is, amelyért a kötelezett felelős.

(2) A fedezeti szerződés fogalmi eleme, hogy a szerződéstől való elállásra vagy annak felmondására kerüljön sor. A Bécsi Vételi Egyezményhez képest a hazai szabályozás nem azt mondja ki, hogy a fedezeti szerződés fogalmilag csak az elállási vagy a felmondási nyilatkozat megtételét követően megkötött szerződés lehet, hanem mindösszesen csak azt, hogy a fedezeti szerződésen alapuló kártérítési igény érvényesítésére elállás vagy felmondás esetén van lehetőség, tehát a nyilatkozattétel időpontja nem bír relevanciával. A jognyilatkozatok érvényessége és hatályossága természetesen követelmény.

(3) Az utolsó, de annál fontosabb elem a fedezeti szerződés megkötése. A Bécsi Vételi Egyezmény észszerű módon és észszerű időben történő szerződéskötést vár el a károsulttól, ezt azonban a Ptk. nem expressis verbis mondja ki a 6:141. §-nál, hanem a jogosult kárenyhítési kötelezettségének keretén belül terheli ez a követelmény a károsultat. Amennyiben e körben a jogosult mulaszt, ez a fedezeti szerződés alapján történő kártérítés érvényesítését ugyan nem akadályozza (szemben a Bécsi Vételi Egyezményben foglaltakkal), de a bíróság a károsulti közrehatásra tekintettel kármegosztást alkalmaz.

Az előfeltételek ismertetését követően szükséges még szót ejteni a követelhető kártérítés mértékéről. A Ptk.-beli fogalom szerint az eredeti szerződés és a fedezeti szerződésben kikötött ellenérték közötti – a jogosult hátrányára jelentkező – különbség, továbbá a fedezeti szerződés megkötéséből eredő egyéb költségek követelhetőek a szerződésszegő kötelezettől.

Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy nem csak az adásvételi szerződések vevői oldalára, hanem az eladói oldalára is vonatkozik a szabályozás, azaz például amennyiben a vevő fizetési vagy egyéb kötelezettségét nem teljesíti határidőben és erre tekintettel eláll az eladó az adásvételi szerződéstől, majd ezt követően az eladó csak olcsóbban tudja eladni az adásvétel tárgyát, akkor ő is követelheti a fedezeti szerződésre alapítva a két ellenérték közötti különbözetet. A hazai szabályozás szerint ez a kétoldalú reláció egyéb szerződések esetén is irányadó.

A nemzetközi szakirodalomban vita tárgya, hogy az előreláthatósági korlát miképpen érvényesül a fedezeti szerződés vonatkozásában. A magunk részéről osztjuk azon álláspontot, miszerint a fedezeti szerződés megkötéséből eredő károk főszabályként előre láthatóak. A hazai szabályozás szemszögéből eldöntendő, hogy a fedezeti szerződésből eredő károk a tapadó károk vagy a következménykárok (és elmaradt vagyoni előny) kategóriájába sorolandóak-e. Vékás Lajos álláspontja (a Ptk. Szakértő Javaslatának az 5:115. § (3) bekezdéséhez fűzött kommentár) szerint fedezeti szerződés esetében tapadó kárról beszélünk, így az teljes egészében megtérítendő, ezzel szemben Boronkay Miklós a mellett érvel tanulmányában, hogy fedezeti szerződés esetében olyan következménykár(ok)ról, illetve elmaradt vagyoni előny(ök)ről (például fedezeti eladás esetében) beszélhetünk, amelyeknél az előreláthatóságot vélelmezni kell, és csak nagyon kivételes esetben köteles viselni a károsult a kár előre nem látható részét.

A fedezeti szerződés megkötéséből eredő költségek, mint egyéb (következményi) károk érvényesítésére a kártérítés általános szabályai alapján (Ptk. 6:142. §) van lehetőség.

Összegezve tehát elmondható, hogy a fedezeti szerződés mint kárszámítási mód (semmilyen esetre sem önálló felelősségi alakzat) alól is lehetőség van a kimentésre, így eredményes kimentés esetén a kötelezettet a fedezeti szerződés alapján sem terheli kártérítési kötelezettség.

Amennyiben Önnek is hasonló nehézségekkel kell szembenéznie, és hatékony megoldásra van szüksége, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.