A feketézés hátulütői, avagy a feketemunka főbb hátrányai

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. | 2018.09.13 | Munkajog

Korábbi cikkünkben már körbejártuk a feketemunka fogalmát és a munkaügyi ellenőrzés során kiszabható munkaügyi bírság mértékét is. A bírságon túl azonban további súlyos következményekkel kell számolnia annak, akit „feketézésen” érnek: lássuk, mit kockáztat a foglalkoztató és mit a foglalkoztatott, ha fény derül a „sötét viszonyra”!

Foglalkoztatói szempontból igen fontos szabályváltozás, hogy 2018. január 1-jétől szigorították a foglalkoztatás bejelentésének elmulasztása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, így az már első esetben is munkaügyi bírságot von maga után. A foglalkoztatóknak a borsos összegű munkaügyi bírság megfizetése mellett visszamenőlegesen eleget kell tenniük az elmulasztott adó- és járulékfizetési kötelezettségüknek, kötelesek azt – akár a késedelmi kamatokkal együtt – megfizetni az adóhatóság részére.

Másrészt az új adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) is rendelkezik az adózói minősítés intézményéről, melynek keretében a NAV negyedévenként megvizsgálja, hogy az adott adózó megbízható vagy kockázatos státuszúnak minősül-e. 2018. január elejétől kezdődően a NAV oldalán elérhető két lista (fekete, illetve szürke lista) tartalmazza a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók és a nem rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkező adózók névsorát.

Abban az esetben, ha az Art. 157. § (1) bekezdés c) pontja alapján az adózó szerepel a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján, úgy a minősítés hatályának beálltától számított egy évig kockázatos adózónak minősül. A minősítés eredményére tekintettel a NAV különböző jogkövetkezményeket alkalmaz, így például az áfakiutalás határideje meghosszabbodik, emelt összegű késedelmi pótlékot szükséges megfizetnie, hosszabb ellenőrzési határidők vonatkoznak rá, valamint nem élhet a megbízható adózók részére az Art. 154–156. §-ában biztosított kedvezményekkel sem.

A listákon közzétett adatok a nyilvánosság számára is hozzáférhetőek, így a foglalkoztatók partnerei és akár potenciális munkavállalói is értesülhetnek a foglalkoztató által alkalmazott gyakorlatról, mely üzleti kockázatot hordoz magában, akár egy hitelelbírálás során is figyelembe vehetik a hitelintézetek.

Sokan nem tudják, vagy épp nem gondolnak bele, hogy nemcsak a foglalkoztatót érheti hátrány egy be nem jelentett foglalkoztatás kapcsán. A bejelentés elmulasztása esetén a foglalkoztatott biztosítási jogviszonya nem tisztázott, valamint a tényleges szolgálati idejének rögzítésére sem kerül sor, így a későbbiekben hátránya származhat ebből nyugdíjba vonulása esetén.

A Tny. 43. § (2) bekezdése szerint ugyanis a szolgálati időt a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartása alapján kell számításba venni, márpedig a bírósági gyakorlat (lásd BH 2012.5.130.) szerint a szolgálati idő elismeréséhez nem elégséges a konkrét munkavégzés bizonyítása, ahhoz szükséges a járulékok megfizetésének igazolása is.

Figyelemmel arra, hogy feketefoglalkoztatás esetén a felek között általában nem jön létre írásbeli munkaszerződés sem, illetve sok esetben munkaidő-nyilvántartást sem vezetnek, az Mt.-ben kiépített munkavállalói védelmet célzó intézkedések és garanciák – mint például a napi pihenőidő vagy a szabadságok kiadásának rendje – érvényesítése jelentős akadályokba ütközik, ezáltal pedig a foglalkoztatottak alapvető jogainak védelme is csökken.

A büntetőjogi felelősség szempontjából fontos továbbá, hogy nemcsak a munkáltató, hanem a munkavállaló is felelősségre vonható. Az adóhatóság felléphet a foglalkoztatottal szemben a be nem fizetett szja-kötelezettsége kapcsán, illetve kiemelendő a Btk.-ban rögzített költségvetési csalás bűncselekménye is, melyet szintén megvalósíthat a munkavállaló is.

Bár egyesek számára a feketemunka alkalmazása pénzügyi szempontból kecsegtetőnek tűnhet, láthatjuk, hogy a „feketézés” jogkövetkezményei kihatással lehetnek a foglalkoztatók üzleti és gazdasági kapcsolataira, pénzügyi helyzetére is, míg a foglalkoztatottak munkajogi védelmüket kockáztatják ezáltal.

Következő cikkünkben részletesebben elemezzük majd a munkaügyi ellenőrzés folyamatát és az ahhoz kapcsolódó intézkedéseket is. Hamarosan újra jelentkezünk!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.