A felelősségbiztosítás kapcsolata a kárbiztosításokkal a Ptk. alapján

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2024.06.27 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A Ptk. 6:470. §-ának rendelkezései szerint a felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése alól, amelyre jogszabály értelmében köteles.

A biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A biztosított kérésére a biztosítónak a költségeket meg kell előlegeznie. A biztosítónak a károkozó biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat akkor is meg kell térítenie, ha ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

A felelősségbiztosítás lényege az, hogy a biztosító vállalja az ügyfelet ért olyan károk megtérítését, amelyek annak folytán érik őt, hogy valamely esemény következtében köteles valamely harmadik személyt ért károkat megtéríteni.

Tekintettel arra, hogy a Ptk. a kár fogalma alatt csak a vagyoni kárt érti, a fenti meghatározást azzal kell kiegészíteni, hogy a biztosító a felelősségbiztosítás alapján nemcsak a kártérítés, hanem a sérelemdíj megfizetése iránti kötelezettség alól is köteles a biztosítottat mentesíteni.

Éppen erre tekintettel egészítette ki a jogalkotó külön a Ptk. 6:470. § (1) bekezdésének eredetileg elfogadott szövegét a sérelemdíjra való utalással.

Mivel mind a kártérítés, mind a sérelemdíj (és a hozzájuk kapcsolódó költségek) megfizetésére vonatkozó kötelezettség a biztosítottat ért kárként értelmezhető, a felelősségbiztosítás a Ptk. alapján is különös kárbiztosításnak minősül, így a kárbiztosítási szerződés általános szabályai a felelősségbiztosítási szerződésekre is megfelelően alkalmazandóak.

A Ptk. felelősségbiztosításra vonatkozó új meghatározásának az értelmezésével kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy megfelel-e a felelősségbiztosítás definíciójának az a biztosítás, amely csak a károk megtérítése vagy csak a sérelemdíj megfizetése alól mentesíti a biztosítottat a szerződésben meghatározott mértékben.

A Ptk. 6:470. § (1) bekezdése, mint definíció, eltérést nem engedő szabálynak minősül ugyan, de annak alapján a felek szabadon állapíthatják meg a szerződésükben azt, hogy a biztosító milyen módon és mértékben mentesíti a biztosítottat az őt terhelő kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése iránti kötelezettség alól.

Megítélésünk szerint a törvényszövegből és a biztosítás általános elveiből inkább az következik tehát, hogy az a biztosítás is felelősségbiztosításnak minősül, amely csak az egyik igénytípus alól mentesíti a biztosítottat.

Egyrészt a szöveget értelmezhetjük úgy, hogy a felek bármelyik igénytípus kapcsán megállapíthatják „0” értékben a mentesítés mértékét, másrészt a törvényszöveg a „kár megtérítése” és a „sérelemdíj megfizetése” kifejezések között az „illetve” szót használja.

Ez értelmezhető konjunktív és diszjunktív kapcsolatként is, ezáltal a jogszabály a feleknek az utóbbi megoldásra is lehetőséget ad, azaz megtehetik azt, hogy a felelősségbiztosítás nem biztosít egyaránt fedezetet a kár megtérítése és a sérelemdíj megfizetése iránti igényekre is.

Végül a biztosítási elvekből is az következik, hogy a felek főszabály szerint szabadon határozzák meg azt, mire terjed ki a biztosítási védelem, ezért álláspontunk szerint felelősségbiztosítás megkötésére olyan formában is van lehetőség, hogy az nem fedezi mind a kár megtérítése, mind pedig a sérelemdíj megfizetése iránti igényeket is.

Ha kötelező felelősségbiztosításról van szó, akkor a vonatkozó jogszabály gyakran meghatározza a mentesítés módját és mértékének legalább a minimumát is.

Egyéb felelősségbiztosítások tekintetében viszont a fentiek alapján a sérelemdíj megfizetésére vonatkozó mentesítési kötelezettség kizárható.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.