A felmondás korlátai megbízási szerződés esetén

Szerző(k): Dr. Jean Kornél | 2018.10.11 | Cégjog

Az életünket átszövik az adásvételi, megbízási, vállalkozási, avagy szolgáltatási szerződések, és a hétköznapok során általában vajmi keveset gondolkodunk azon, hogy éppen milyen megállapodást kötöttünk.

Jelen cikk nem is vállalkozik a különféle szerződéstípusok bemutatására, elhatárolására, tekintve, hogy ez utóbbival sokszor még a bíróságoknak is meggyűlik a baja.

Általánosságban azonban elmondható, hogy megbízási szerződést kötünk minden olyan esetben, amikor a felek megállapodása valamilyen feladat ellátására irányul ellenérték fejében, és a hangsúly a feladat ellátásán, nem pedig valamilyen eredmény létrehozásán van. (Utóbbi esetben ugyanis inkább a vállalkozási szerződés szabályai irányadóak.)

A megbízás egy viszonylag „laza” szerződéses kapcsolat, amely lehetővé teszi a feleknek, hogy abból egyoldalúan, viszonylag fájdalommentesen kiszálljanak – tekintve, hogy azt a Ptk. alapján mind a megbízó, mind pedig a megbízott bármikor megszüntetheti.

Természetesen vannak olyan esetek, amikor ilyen módon nem lehet kilépni még egy megbízási szerződésből sem, ezért a jogszabály azt is rögzíti, hogy amennyiben a megbízó mondja fel a szerződést, köteles helytállni a megbízott által már elvállalt kötelezettségekért, a megbízottnak pedig arra kell ügyelnie, hogy a felmondás ne alkalmatlan időben – pl. túl rövid felmondási idővel – történjen, vagyis a megbízó is gondoskodni tudjon az ügy további ellátásáról.

A megbízási szerződésnél tehát a jogalkotó tág teret ad annak, hogy a felek egyoldalún megszüntessék azt, sőt ennek jegyében – ritka kivételként – még azt is rögzíti, hogy a felmondási jog kizárása vagy korlátozása semmis!

Itt is van azonban egy apró, ámde indokolt distinkció, ugyanis léteznek és egyre gyakrabban fordulnak elő olyan szerződéses kapcsolatok, ahol egyik fél sem érdekelt abban, hogy a szerződést a másik fél kénye-kedve szerint felrúgja, még akkor sem, ha egyébként a jogszabály előírásai alapján ügyelnie kell a másik fél felé történő megfelelő helytállásra, vagy arra, hogy a felmondás ne alkalmatlan időben történjen.

Éppen ezért a jogszabály úgy fogalmaz, hogy tartós megbízási jogviszony esetén a felek megállapodhatnak a felmondás jogának korlátozásában és kiköthetik, hogy meghatározott idő előtt a rendes felmondás nem gyakorolható.

Ez ha – lefordítjuk – azt jelenti, hogy a felek mégis megegyezhetnek abban, hogy bizonyos ideig a folyamatos jogviszony nem mondható fel, vagyis ezen időre a felmondás jogát gyakorlati értelemben kizárhatják.

Folyamatos megbízási jogviszonyról van szó például akkor, amikor a szerződés értelmében a megbízott hosszabb időre kíván megbízotti tevékenységet biztosítani a megbízó részére, ami a megbízott részére természetszerűleg huzamos időn át való foglalkoztatást jelent.

Ezekben az esetekben tehát a felmondási jog korlátozható, és ez történhet akár hosszabb felmondási idővel, vagy akár azzal, hogy feltételekhez kötik, sőt arra is van mód, hogy bizonyos ideig a felek egyáltalán ne is gyakorolhassák azt.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.