A földforgalmi törvény változásai II.

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Vizsy Gábor | 2019.05.30 | Ingatlan

2018 november 20-án került sor annak a törvényjavaslatnak a benyújtására, amely többek között a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényt (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) módosította. A parlament a törvényjavaslatot elfogadta, a Magyar Közlönyben pedig 2018. december 27-én került kihirdetésre. Az egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításairól szóló 2018. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Módosítás) a kihirdetését követő 15. napon, azaz 2019. január 11-én lépett hatályba.

Cikkünk első részében egy általános áttekintés keretében megvizsgáltuk, hogy milyen változásokkal is kell szembenézniük az érintetteknek. Cikkünk második részében a helyi földbizottságot érintő rendelkezéseket vesszük górcső alá.

A mező- és erdőgazdasági földek adásvétele 2014. május óta egy kimondottan összetetten szabályozott, többszereplős folyamat, amely legalább fél évig eltart.

A Földforgalmi törvény eredetileg a helyi földbizottságoknak szánta feladatul a termőföld- adásvételek helyi szempontok és ismeretek szerinti véleményezését. Tekintve, hogy ezek a helyi földbizottságok nem alakultak meg, feladatukat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) területi szervei látták el 2014 óta.

Az elfogadott Módosítás alapján – megszüntetve az eddigi bizonytalan jogi helyzetet – a helyi földbizottsági feladatokat egyértelműen a NAK területi szervei fogják ellátni, az eddigi gyakorlatnak megfelelően. Ennek során a jövőben először a Települési Agrárgazdasági Bizottságok adnak egy ajánlást a helyi ismeretek szerint, mely ajánlás alapján a NAK területi szerve kialakítja állásfoglalását.

Az új szabályok értelmében megerősödik a helyi földbizottságok szerepe az eljárásban. A NAK területi szerveinek állásfoglalásával szemben eddig az önkormányzatok képviselő-testületéhez lehetett kifogást benyújtani, és a testületek döntése ellen a bíróságon lehetett fellebbezni. Azonban a képviselő-testületek részvétele több szempontból sem volt praktikus, ezért azok a jövőben nem lesznek részei a folyamatnak. A helyi földbizottság állásfoglalása már közvetlenül a megyei kormányhivatal részére kerül visszaküldésre, ahol is megszületik a végleges döntés.

A legmarkánsabb változást a helyi földbizottságok új szempontokon alapuló vizsgálata képezi. Az új szabályozás értelmében a helyi földbizottságoknak többek között azt kell vizsgálnia, hogy az adásvételi szerződés megfelel-e a birtokviszonyok átláthatóságára, a spekulatív földszerzés megelőzésére, a helyi gazdálkodói közösség érdekeinek érvényesítésére vagy éppen a mezőgazdaságban a generációváltás elősegítésére vonatkozó általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai érdekeknek.

A vizsgálat során a helyi földbizottság nagyobb teret kap, tekintve, hogy a jövőben jogosult lesz az érintettektől vagy a hatóságoktól kiegészítő információk bekérésére, és ezeket is figyelembe kell vennie a döntése során. Eddig ugyanis a köztudomású tények és legjobb ismeretei alapján alakította ki álláspontját.

Változik az eljárási határidő is a földbizottsági eljárásra, mondván a korábbi 15 napos elbírálási határidő nem volt elegendő a nehezebb mérlegelésű ügyekben, ezért az elbírálási határidőt a Módosítás 30 naposra bővítette.

Végül a fentieken túl további érdemi változás, hogy a helyi földbizottságot a Kormányhivatal adásvételi szerződést jóváhagyó vagy megtagadó határozatával kapcsolatos eljárásban az ügyfél jogállása, míg a határozat bírósági felülvizsgálata vonatkozásában keresetindítási jog illeti meg.

Cikkünk elején említésre került, hogy a termőföldek adásvétele egy meglehetősen összetetten szabályozott folyamat, ami akár 6 hónapig is eltarthat. Ezért a cikksorozat harmadik részében átfogóan foglalkozunk majd a folyamattal, a szerződés megkötésétől egészen a megyei kormányhivatal adásvételi szerződést jóváhagyó vagy megtagadó határozatával szembeni jogorvoslatig.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.