A földrajzi árujelzőkről – Borjog II.

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Kaltenecker Dániel | 2021.03.18 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Előző cikkünkben Magyarország új Bortörvényét vettük górcső alá. Második cikkünkben arra keressük a választ, hogy mikor engedélyezett feltüntetni egy bor származási helyét, legyen az akár tokaji, szekszárdi vagy somlói.  Borjogi cikksorozatunk következő témája tehát a földrajzi árujelzők kérdésköre.

1. A földrajzi árujelzők fogalma, funkciója

A földrajzi árujelzőkre vonatkozó hazai (nemzeti) szintű szabályozás legfontosabb forrása a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény. A jogintézmények célja, hogy a gazdasági versenyben egyes vállalatokat, illetve árukat (szolgáltatásokat) egymástól, illetve más termékektől (1) megkülönböztesse, a fogyasztókat (2) tájékoztassa és e (3) tájékoztatások kialakítását (marketing) elősegítse (közvetett hatásként pedig az értékesítés volumenét növelje). A földrajzi árujelző használata a fogyasztók általános tájékoztatásán túlmenően (4) információt nyújthat továbbá az adott áru, szolgáltatás minőségére, színvonalára és jellemzőire vonatkozóan is.

A célok közül kiemelkedik a megkülönböztetés. Ez, amíg a védjegyek esetében individualizált, azaz a konkrét árut mindig konkrét gazdasági szereplőhöz kapcsolja, addig a földrajzi árujelzők esetében az árut egy földrajzi egységhez kapcsolja anélkül, hogy konkrétan meghatározná azokat, akik a jelzés használatára jogosultak.

A földrajzi árujelzőknek két csoportját különíthetjük el. Az első, tágabb kategóriát felölelő csoport az oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ), amely az adott áru származására utal (csabai kolbász, gönci kajszibarack, balatonmelléki bor), míg a második, szűkebb csoport pedig az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM), ami már utal az áru minőségére, tulajdonságára is (hajdúsági torma, tokaji bor, szekszárdi bor). Egy nagyobb halmaz (földrajzi jelzés) sokkal kisebb részhalmaza az eredetmegjelölés, tehát minden eredetmegjelölés egyben földrajzi jelzés is. Összefoglalva tehát: abból, hogy a terméken OFJ van, elsősorban azt tudjuk meg, hogy honnan származik, ha pedig OEM jelzéssel találkozunk, akkor valamiféle sajátos minőségi tulajdonsággal bíró áruban is reménykedhetünk.

A fenti elhatárolások alapján hazánkban jelenleg valamilyen oltalom alatt álló földrajzi árujelzőket (OFJ-k és OEM-ek) megtalálhatják jól összeszedetten itt.

A szabályozásnak egyébiránt három szintje van. Nemzetközi, uniós és hazai. A különböző szintek közötti átfedések és eltérések kifejtése azonban meghaladja a jelen cikk terjedelmi korlátait.

2. Oltalom alatt álló földrajzi jelzők borászati szempontból

Jelenleg 6 darab oltalom alatt álló földrajzi jelzésű terület található Magyarországon. Ilyen például a Balatonmelléki, a Dunántúli és a Balatoni is. Az egyes földrajzi jelzők között jelentős átfedés is fennáll. Az OFJ-t nem szabad összetéveszteni a borrégiókkal, amelyből szintén 6 darab van.

3. Oltalom alatt álló eredetmegjelölések borászati szempontból

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések (32 darab OEM) nem azonosíthatók egy az egyben Magyarország borvidékeivel (22 darab), de jelentős az átfedés. A borvidékek elsősorban igazgatási szempontból bírnak jelentőséggel, a minőségi elhatárolásokra viszont az eredetmegjelölés szolgál. Ugyanakkor az egyes eredetmegjelölésekre vonatkozó ún. termékleírások kezelésére a borvidék hegyközsége jogosult. Előző cikkünkben felhívtuk a figyelmet az új bortörvény egyik újítására, miszerint: „a termelői közösségek a miniszter hozzájárulásával meghatározhatják az általuk kezelt földrajzi árujelző termőterületén telepíthető szőlőfajtákat, valamint – szintén a miniszter hozzájárulásával – az adott évre vonatkozóan lehetőséget kapnak arra, hogy az adott termékleírás szabályaitól eltérést állapítsanak meg a minimális cukortartalomra, valamint a maximális hozamra vonatkozó szabályoktól”.

4. Az OFJ és az OEM összehasonlítása egy példán keresztül

	Oltalom alatt álló földrajzi jelzés		Oltalom alatt álló eredetmegjelölés	Példaként a Somlói OEM, dűlős bor
Hány darab van jelenleg?	6 db		32 db	Példaként a 32 db OEM-ből ezt az 1 db OEM-et emeltem ki.
Példák	Balatoni, Balatonmelléki, Zempléni, Dunántúli		Villányi, Nagy-Somlói, Tihanyi, Badacsonyi, Csopak, Mátrai,	–
Előállításához kizárólag olyan szőlő használható fel…	amelynek cukortartalma legalább 134,8 g/l.		amelynek cukortartalma legalább 153,1 g/l.
	ÉS
	amely hektáronként legfeljebb 22 tonna szőlő vagy 160 hektoliter seprős újbor hozamot adó szőlőültetvényről származik.		amely hektáronként legfeljebb 14 tonna szőlő vagy 100 hektoliter seprős újbor hozamot adó szőlőültetvényről származik.	amely hektáronként legfeljebb 7,7 tonna szőlő vagy 50 hektoliter seprős újbor hozamot adó szőlőültetvényről származik.
Szőlőfajták	A borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról szóló 56/2014. (IV. 30.) VM rendeletet 1. sz. melléklete alapján telepítési engedéllyel rendelkező szőlőfajták			Furmint, Hárslevelű, Juhfark, Tramini, Olasz rizling
További név feltüntetése	–	Település és dűlő neve kizárólag oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel együtt tüntethető fel a címkén.

A fentiek alapján lássunk egy példát! Hazánk legkisebb borvidékén, a Somlói borvidéken több földrajzi árujelzés is metszi egymást. Mindezek alapján egy, a legszigorúbb termékleírásnak is megfelelő somlószőlősi pincészet a Somló-hegyen található Aszó dűlőből készült furmint borára választása szerint az alábbi földrajzi árujelzéseket tüntetheti fel: Somlói bor (OEM), Nagy-somlói bor (OEM), Balatoni bor (jelenleg OFJ), Dunántúli bor (OFJ). Ha mindezek alapján úgy érzi, hogy nem tud kiigazodni, akkor gondoljon egy átlagos francia borisszára! Ott sokszor csak egy település feltüntetéséből kellene a fogyasztónak következtetni a bor fajtájára is.

5.+ 1 a ráadás

A földrajzi árujelzők mellett a hagyományos kifejezések is fontos szerepet kapnak az eredetvédelemben. Ezek olyan hagyományosan használt kifejezések, amelyek:

• azt jelzik, hogy egy adott termék közösségi vagy nemzeti jogszabály alapján oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel van ellátva (a minőségi bor és a védett eredetű bor az OEM-ű termékek esetében lehetséges, valamint a tájbor, ami az OFJ termékek esetében);
• egy oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott termék előállítási vagy érlelési eljárására, minőségére, színére, származási helyének jellegére vagy a történetéhez kapcsolódó eseményre utalnak (pl. bikavér, aszú, máslás, siller, szamorodni).

A hagyományos kifejezéseket EU-s szinten szabályozzák. Aki kíváncsi az uniós országok hagyományos kifejezéseire, az utánajárhat az Európai Bizottság 607/2009/ EK rendeletének XII. számú mellékletében.

Amennyiben írásunk felkeltette érdeklődését, és szívesen olvasna még borjogi témában, szívesen vesszük visszajelzését. Ha konkrét, borjogot érintő kérdése lenne, forduljon hozzánk bizalommal!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.