A garancia az garancia! – A garanciaszerződésekről általában

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Petrik Tamás | 2019.09.26 | Követeléskezelés

A köznyelvben gyakran használt garancia kifejezés hallatán általában a jótállás intézménye jut eszünkbe, mellyel egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk, most azonban a Polgári Törvénykönyvben fellelhető garanciát vesszük górcső alá.

Mi is az a garanciaszerződés?

A Ptk. meghatározása szerint a garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni.

Hasonlóan a kezességi szerződéshez, a garancia is egy másik kötelem adósának a tartozását biztosítja, tehát ez a szerződéses konstrukció is legalább három személyt feltételez, nevezetesen egy hitelezőt, egy adóst és egy garantőrt.

Miben más a garancia, mint a kezesség?

A legfőbb különbség a két biztosíték között, hogy míg a kezesség járulékos jellegű, addig a garantőr kötelezettsége önálló. Ez azt jelenti, hogy a kezesség tartalmában és terjedelmében mindig ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyet biztosít, vagyis a kezes nem a saját, hanem a főadós kötelezettségét teljesíti. Ebből következik, hogy a kezes hivatkozhat mindazokra a kifogásokra, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben.

Ezzel ellentétben a garantőr kötelezettségét főszabály szerint maga a garancia határozza meg, az abban meghatározott feltételeknek megfelelő fizetési felhívás kézhezvételével a garantőr fizetési kötelezettsége beáll. A garantőr nem hivatkozhat azokra a kifogásokra, amelyek a biztosított kötelezettség adósát a jogosulttal szemben megilletik, sőt a garancia érvényessége nem függ az alapkötelem érvényességétől. Ezen körülmények a kezességhez képest nagyobb kockázatot jelentenek a garantőr oldalán, éppen ezért a törvény kizárja, hogy fogyasztó nyújtson garanciát.

A garancia-jogviszony

A Ptk. fenti meghatározása alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a garancia alapvetően a garantőr és a jogosult közötti jogviszony, tágabb értelemben azonban a garancia három jogviszonyt feltételez, melyek az alábbiak:

1. Garancia kibocsátására voltaképpen azért került sor, mert a kötelezett és a jogosult szerződést kötött egymással (biztosított szerződés) és a kötelezett vállalta, hogy kötelezettségét garanciával biztosítja.
2. A biztosított szerződésben vállalt kötelezettség alapján a kötelezett és a garantőr is szerződést kötnek egymással, melyben a garantőr vállalja, hogy a szerződésben megjelölt kedvezményezett javára garanciát fog kibocsátani. Ezt a jogviszonyt a Ptk. hiteljogviszonynak minősíti, amely alapján a hitelező (jelen esetben a garantőr) hitelkeret rendelkezésre tartására és a rendelkezésre tartott összeg erejéig garanciaszerződés megkötésére, az adós pedig díj fizetésére köteles.
3. A harmadik jogviszony a szűk értelemben vett garancia-jogviszony. A második pontban említett szerződés teljesítéseként kerül sor a garancia kibocsátására, amely történhet a garantőr és a biztosított szerződés jogosultja (a kedvezményezett) közötti garanciaszerződés megkötésével vagy a garantőr egyoldalú nyilatkozatával. Akár garanciaszerződéssel, akár egyoldalú garanciavállaló nyilatkozattal kerül sor a garancia kibocsátására, azt minden esetben írásba kell foglalni.

A garantőr teljesítése

A garantőr abban az esetben köteles a kedvezményezett részére fizetni, amennyiben az írásban és a garanciában foglalt követelményeket pontosan betartva szólította fel a teljesítésre. A garantőr mind a felszólításról, mind pedig a teljesítésről köteles a biztosított szerződés kötelezettjét tájékoztatni, aki a közte és a garantőr között létrejött szerződés alapján köteles a garantőr által megfizetett összeg megtérítésére.

Nagyon körültekintően kell tehát meghatározni a garanciában foglalt feltételeket, ugyanis a legkisebb eltérés is megalapozza a garantőr jogát a teljesítés megtagadására.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.