A hegyközségekről másodjára – Borjog IV.

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Kaltenecker Dániel | 2021.06.17 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Legelső cikkünkben Magyarország új Bortörvényét vettük górcső alá, másodikként pedig a földrajzi árujelzőkkel foglalkoztunk. Harmadik tételünk a hegyközségek témaköre, amelyet két részben dolgozunk fel. Az első cikkünk a hegyközségekről itt érhető el.

Nem állunk le, itt a folytatás… Ezúttal a hegyközségek szervezetrendszere, területi és országos szervei kerülnek poharunkba, terítékre.

A hegyközségi szervezetrendszer

A szervezetrendszer legalján a hegyközségek helyezkednek el. Felettük borvidéki szinteken működnek a hegyközségi tanácsok. Amennyiben a borvidéken (pl. Nagy-Somlói Borvidék) egyetlen hegyközség működik, ott a hegyközségi tanács feladatait a hegyközség látja el. A hierarchia következő szintjén álló borrégiós tanácsok legfontosabb feladata a borrégió közép- és hosszú távú stratégiájának kidolgozása, valamint a több borvidéket érintő földrajzi árujelzők (pl. Pannon OEM) kezelése. A szervezetrendszer csúcsán a HNT helyezkedik el.

A hegyközségi tanácsok

A legelső cikkünkben írtuk, hogy az új Bortörvény új jogkörök biztosításával jelentősen megerősíti a hegyközségi rendszert. Ennek eredményeként a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezetek, azaz a hegyközségi tanácsok a miniszter hozzájárulásával meghatározhatják az általuk kezelt földrajzi árujelző termőterületén telepíthető szőlőfajtákat, valamint – szintén a miniszter hozzájárulásával – az adott évre vonatkozóan lehetőséget kapnak arra, hogy az adott termékleírás szabályaitól eltérést állapítsanak meg a minimális cukortartalomra, valamint a maximális hozamra vonatkozó szabályoktól. Logikus is, hogy az általában az egész borvidékre kiterjedő földrajzi árujelzők kezelése borvidéki szinten kerüljön rendezésre; az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések termékleírásának meghatározása tehát a legfontosabb feladata a hegyközségi tanácsoknak.

A hegyközségi tanács tagjai a hegyközség által megválasztott küldöttek. A hegyközségi tanács szintjén szőlészeti és borászati szekció működik. A hegyközségi tanács igazgatóválasztmányt hozhat létre. A hegyközségi tanács tagjai közül az igazgatóválasztmányba a szőlészeti és a borászati szekció azonos számú tagot választ.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa

A HNT legfontosabb feladatai közül az alábbiakat érdemes kiemelni: segíti a hegyközségek és a hegyközségi tanácsok tevékenységét, valamint összegzi és elemzi a hegyközségek adatszolgáltatását, és ennek alapján javaslatokat dolgoz ki az esetleges agrárpiaci beavatkozásra, továbbá vezeti a telepítési engedélyek központi nyilvántartását.

Ezek mellett a HNT főtitkára jár el közigazgatási hatósági ügyekben is: elsőfokon az előtte induló ügyekben, valamint másodfokon az elsőfokon eljáró hegybíró döntése elleni jogorvoslat esetén.

Összefoglalás

A fentebb taglalt hegyközségi szervezetrendszer összetettsége és sokszínűsége okán azt bizton állíthatjuk, hogy ahány borvidék, annyi borvidéki rendtartás (és ahány hegyközség, annyi hegyközségi), ugyanakkor ez ennyiféle termőtalajt, mikroklímát és egyediséget jelent. Magyarországon nincsen tehát homogén borásztársadalom, ahogyan ez a hegyközségi szervezetrendszer összetettségéből és a rendtartások különbözőségéből is jól látszik. És ez így jól is van.

A hegyközségi szervezetrendszer jogi szemszögből nézve alkalmas kell(ene), hogy legyen az adott bortermelő közösség érdekeinek hatékony képviseletére, az érdekartikulációra és az önszabályozásra. Hogy ez a gyakorlatban hol és miként működik, az már más tészta; mindössze annyit állítunk, hogy a potenciál és a lehetőség elméletileg és szervezetileg is adott.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.