A kapacitásnyújtó szervezet bevonásának összefüggései az ajánlatban

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Csepy Dorottya | 2019.06.06 | Közbeszerzés

A szerződések teljesítésének ellenőrzésére fokozott hangsúlyt fektetnek az ellenőrző szervezetek. Az ajánlatkérő ellenőrzési kötelezettsége messze meghaladja mindazokat a feladatokat, melyek a teljesítés műszaki-szakmai aspektusaira reflektálnak. A szerződés teljesítésének adminisztratív, valamint közbeszerzési-jogi vonatkozásai folyamatos ellenőrzési feladatok ellátását követelik meg az ajánlatkérőktől, valamint a szerződés teljesítésével kapcsolatos összefüggésekre már a részvételi, illetve az ajánlattételi, valamint a bírálati szakaszban fokozott figyelmet kell fordítani.

Jelen bejegyzésünkben a Döntőbizottság D/287/37/2018. határozatának legfontosabb megállapításaira szeretnénk felhívni az Olvasó figyelmét, melyben a Döntőbizottság a Kbt. 65. § (9) bekezdésének a bírálati szakaszban érvényesítendő összefüggéseire hívja fel a jogalkalmazók figyelmét. Különösen érdekes a határozat azon esetekben, ahol a megajánlott termék gyártója és a referenciaként bemutatott szerződést teljesítő fél személye eltérhet egymástól.

A Kbt. 65. § (7) bekezdésének, azaz a kapacitásnyújtás jogintézményének célja, hogy lehetővé tegye olyan gazdasági szereplők ajánlattételét, akik egyébként nem felelnének meg valamely alkalmassági követelménynek, de külső erőforrás igénybevételével a szerződés teljesítésének idején rendelkezésükre fog állni a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrás.

A Kbt. 65. § (7) és (9) bekezdése egyrészt az ajánlattevőkkel, másrészt az ajánlatkérőkkel szemben is számon kérhető kötelezettségek teljesítését írja elő. Az előbbi jogszabályhely a kötelezettségvállaló nyilatkozat előírásával biztosítja, hogy a szerződés teljesítéshez szükséges erőforrások ténylegesen is rendelkezésre álljanak, ily módon kikényszeríthetőek legyenek.

A Kbt. 65. § (9) bekezdése már a bírálati szakaszban megköveteli az ajánlatkérőktől, hogy az alkalmassági feltételként meghatározott referencia igazolására benyújtott kötelezettségvállalást csak akkor fogadhatják el, ha a kötelezettségvállalás a referencia tartalmában szereplő valamennyi kapacitás rendelkezésre bocsátását igazolja. Mindez azt jelenti, hogy az ajánlatkérőnek vizsgálatot kell lefolytatnia arra nézve, hogy az ajánlattevő valóban alkalmas-e az adott szerződés teljesítésére. A vizsgálat célja egyúttal, hogy az ajánlatkérő kétséget kizáróan meggyőződhessen arról, hogy az ajánlattevő a szerződés időtartama alatt ténylegesen rendelkezni fog az összes olyan erőforrással, amelyre hivatkozik (lásd C-234/14. sz. ügy. Ostas celtnieks SIA kontra Talsu novada pašvaldība és Iepirkumu uzraudzības birojs – EBHT 2016., 6. o. – 26. pont).

Összegezve, a Kbt. 65. § (7) és (9) bekezdése alapján a kötelezettségvállalásnak azt kell igazolnia, hogy a kapacitást nyújtó szerv a szerződés teljesítésében teljes egészében részt vesz. Akkor tekinthető a fent hivatkozott jogszabályi követelményeknek megfelelőnek a szerződéses kötelezettségvállalás, ha abból az ajánlatkérő már a bírálati szakaszban az alkalmassági követelményként előírt szakmai tapasztalat tényleges bevonására tud következtetni, melyet a szerződés teljesítése körében ellenőriznie is kell.

A D/287/37/2018. határozattal érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének a beszerzési igénye, azaz a közbeszerzés tárgyának rövid meghatározatása az alábbi: „Ajánlatkérő magyar nyelvű értékesítési felülettel rendelkező jegykiadó automatákat kíván beszerezni telepítéssel és üzembe helyezéssel, a közösségi közlekedés kiszolgálása vagy egyéb közösségi közlekedésben történő működés/működtetés kiszolgálása érdekében, bővítve a jegyértékesítési pontok számát az utazóközönség részére.”

Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban releváns alkalmassági követelményként írta elő a „szerződésszerűen teljesített, vasúttársaságnál vagy egyéb közösségi közlekedésben történő működést/működtetést kiszolgáló, legalább 100 db jegykiadó automata szállítására, telepítésére és üzembe helyezésére vonatkozó referencia” bemutatását.

Az ajánlatkérő az eljárását megindító dokumentumokban külön is felhívta az érdeklődő gazdasági szereplők figyelmét arra, hogy a referenciamunkára vonatkozó alkalmassági feltétel tekintetében az okiratban nem elegendő csupán nyilatkozni az erőforrások rendelkezésre állásáról, hanem a Kbt. 65. § (9) bekezdése nyomán ki kell derülnie az okiratból (az okiratnak alá kell támasztania), hogy ez a szervezet ténylegesen részt vesz a szerződés teljesítésében.

A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban jelentős tényállási elemként értékelte, hogy a közbeszerzési eljárás érintett ajánlattevője az ajánlatát a Kiosksystems Kft. által gyártott automaták tekintetében tette meg. A hivatkozott alkalmassági követelménynek való megfelelés vonatkozásában az ajánlattevő pedig a Scheidt & Bachmann GmbH nyújtott kapacitásait mutatta be. A jogvita alapját – részben – a konkurens gyártó bevonási módjának bizonytalansága képezte. A Scheidt & Bachmann GmbH mint kapacitást nyújtó szervezet ugyanis maga is gyárt automatákat és a benyújtott dokumentumok alapján mégis egy másik gyártó, a Kiosksystems Kft. által gyártott automaták szállításában, telepítésében és üzembe helyezésében vett volna részt.

Az ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban előadta, hogy az előszerződés tekintetében nem jogszabályi elvárás, hogy abban minden lépés tételesen rögzítésre kerüljön. A feleknek csak a lényegesnek minősített elemekről kell megállapodniuk. A Kbt. előírásai alapján álláspontja szerint elegendő volt, hogy az előszerződés azt támasztotta alá, hogy az erőforrás szervezet (Scheidt & Bachmann GmbH) ténylegesen részt vesz a teljesítésben. Az ajánlatkérő a Kbt. 65. § (9) bekezdésének utolsó mondatára hivatkozással hangsúlyozta továbbá, hogy a bevonás mértékét a szerződés teljesítése során kell ellenőrizni, a bírálatnak az nem lehet tárgya.

Az érintett ajánlattevő egyaránt azzal érvelt, hogy az előszerződésnek nem kötelező tartalmi eleme annak bemutatása, hogy a referenciát igazoló más szervezet miként és hogyan vesz részt a szerződés teljesítésében. A törvényi előírások szerint e vonatkozásban elegendő, ha az előszerződés mindössze azt a tartalmat igazolja, hogy az igazoló szervezet részt vesz a teljesítésben.

Végezetül, a Döntőbizottság nem látta igazoltnak a Kbt. 65. § (9) bekezdése szerinti követelmények teljesülését egy olyan esetben, amikor a kapacitást nyújtó gazdasági szereplő nyilatkozata szerint más gyártó automatáinak szállításában, telepítésében, üzembe helyezésében vesz részt. Határozatában hangsúlyozta, hogy a kötelezettségvállalás elfogadhatóságának értékelésekor tehát körültekintően kell eljárni, s figyelemmel kell lenni arra, hogy mely gyártó termékei kerülnek megajánlásra, kiváltképp, ha a kapacitást nyújtó gazdasági szereplő is azonos piacon érdekelt.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.