A kártérítés és a sérelemdíj adózása: változtak a szabályok

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. | 2025.03.27 | Követeléskezelés

Gyakori, hogy a peren kívüli jogvitát vagy a peres eljárást a felek végül egyezséggel zárják, és ilyenkor keresik az adózás szempontjából is optimális megoldásokat. Jellemzően azokat a jogcímeket részesítik előnyben, ahol minimalizálni lehet a fizetendő adók mértékét. Leggyakoribb, hogy ennek érdekében kártérítésként, sérelemdíjként határozzák meg az egyik fél által a másik részére fizetendő összeget.

A kártérítés jogcíme azért jelenthet előnyt, mert ebben az esetben általános forgalmi adó nem terheli a kifizetést. A kártérítés nem tartozik az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) hatálya alá, így a kapott/fizetett kártérítésnek nincs áfafizetési következménye, mivel az Áfa tv. 259. § 6. bekezdésének „ellenérték” fogalma kifejezetten kizárja a kártérítés esetét az áfafizetési körből.

Érdekesség, hogy a kötbér jogcímén kifizetett összegeket is kártérítésként kell értelmezni, hiszen ez átalány-kártérítésnek minősül, így ennek vonatkozásában sem keletkezik általános forgalmi adóteher.

Nem szabad azonban a kártérítést összekeverni a kártalanítással, mert ezek eltérő fogalmak és az adózásuk sem ugyanolyan. A kártalanítás jogszerű magatartás kapcsán bekövetkezett vagyoni veszteséget jelent, míg a kártérítés jogellenes magatartást, mulasztást feltételez. A lényeges eltérés, hogy a kártalanítás kapcsán azonban általános forgalmi adót kell fizetni.

A másik gyakori jogcím a sérelemdíj. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) adómentesként határozza meg a magánszemélynek sérelemdíjként kifizetett összeget. 2025. január 1. napjától az változott meg ennek kapcsán, hogy az eddig automatikusan adómentesként kezelt sérelemdíj akkor marad adómentes, ha bírósági jóváhagyás is megerősíti az egyezséget, ami alapján a nem független felek egymásnak kifizetik ezt az összeget.

A független felek fogalma azt takarja az Szja tv. 3. § 69. pontja alapján, hogy közöttük nem áll fenn olyan szoros gazdasági, jogi kapcsolat, amelynek révén legalább az egyik fél meghatározó befolyást képes gyakorolni a másik fél gazdasági döntéseire, vagy amelynek révén a felek egymással szoros együttműködésben folytatják tevékenységüket (nem tekinthetők független feleknek különösen az egymással munkaviszonyban, tartós megbízási jogviszonyban álló személyek, továbbá a társas vállalkozás és a benne akár közvetlenül, akár közvetve – a közeli hozzátartozókat megillető jogokat együttesen számítva – többségi irányítást biztosító befolyással rendelkező magánszemély).

Így, ha nem független felek sérelemdíjban szeretnének megállapodni, akkor egyezségük tartalmát mindenképpen bírósági egyezségbe kell foglalniuk ahhoz, hogy az adómentes legyen. Ez történhet peres eljárásban, a peres eljárást megelőző közvetítői eljárásban vagy közvetítői eljárás nélküli bírósági egyezségre idézés útján.

Ha a felek között nem állt fenn szerződéses jogviszony, vagyis függetlenek, akkor a sérelemdíj továbbra is adómentes lehet.

A kártérítésben és a kártalanításban közös, hogy mindkettőt károkozásért kell fizetni. A különbség abból adódik, hogy míg a kártalanítás esetében a károkozás jogszerű magatartásra vezethető vissza, addig a kártérítésnél a károkozás jogszerűtlen magatartás miatt következik be.

Ha a sérelemdíj, kártérítés vagy az egyezségkötés kapcsán további kérdései vannak, keresse az Ecovis Zalavári Legal Hungary munkatársait.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.