A kisajátítás technikai kérdései I.

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Vizsy Gábor | 2021.09.16 | Ingatlan

A kisajátítás jogintézménye azt a célt szolgálja, hogy az állam vagy a helyi önkormányzat azonnali, feltétlen és teljes kártalanítás mellett nem állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogát kivételes és közérdekű célból megszerezhesse. 

Világos, hogy a kisajátítás szabályozása akkor felel meg az Alaptörvény és az Európai Emberi Jogi Egyezmény követelményeinek, ha a szabályozás áttekinthető és egyértelmű, továbbá ha a kisajátítás fejében járó kártalanítás azonnali, feltétlen és teljes. Ezeket a követelményeket a szabályozás akkor elégíti ki, ha biztosítja, hogy a kisajátítás folytán tulajdonát elvesztő fél olyan helyzetbe jusson, mintha tulajdonát nem vesztette volna el.

Ebben a cikkünkben a kártalanítás egyik legfontosabb technikai részével foglalkozunk, azzal, hogy miként kell eljárni a kisajátításról szóló határozatban megállapított kártalanítás pénzben történő teljesítése során.

Alapvetés, hogy a kártalanítás megfizetésére a kisajátítással tulajdont szerző állam, illetve helyi önkormányzat vagy bizonyos esetekben a kisajátítást kérő harmadik személy köteles. Például a bányatörvény rendelkezései szerint a bányászati joggal rendelkező bányavállalkozónak lehetősége van a bányászati jogával érintett ingatlan vonatkozásában harmadik személyként kisajátítási eljárást indítani, ebben az esetben pedig neki kell megfizetni a kártalanítást is.

A kártalanítási összeget egy összegben kell megfizetni. Főszabály szerint a kifizetés a kártalanításra jogosult bankszámlájára történő átutalás útján történik. Amennyiben a hatósági eljárás során a jogosult bankszámlát nem jelöl meg, részére a kártalanítást fizetési számláról történő készpénzkifizetéssel, postai úton kell teljesíteni.

A kártalanítási összeg a kisajátítási határozat meghozatalával, illetve annak a fizetésre kötelezett által történő kézhezvételével válik esedékessé.

Nagyon fontos, hogy amennyiben a kisajátítás elszenvedője egy cég, és őt a kártalanításról számlakiállítási kötelezettség terheli, a számlát legkésőbb a kisajátítási határozat véglegessé válását követő 8 napon belül köteles a kisajátítás kérelmezője részére megküldeni. Ebben az esetben a kisajátítás kérelmezője nem tud késedelembe esni addig a kártalanítás megfizetésével, amíg a számla kiállítására kötelezett tulajdonos nem állítja ki és küldi meg részére a számlát. Amennyiben a törvény által meghatározott 8 napos határidőn belül mégsem kerül sor a számla megküldésére, a kártalanítási összeget bírósági letétbe kell helyezni.

A fenti eseten kívül a kisajátítási törvény szerint akkor is bírósági letétbe kell helyezni a kártalanítási összeget, ha például a kártalanításra jogosult személye bizonytalan, a kártalanításra jogosult lakóhelye (székhelye) ismeretlen, vagy a kártalanításra jogosultak között az összeg felosztása kérdésében vita van.

Következő cikkünkben a kisajátítást érintő technikai kérdések közül a kisajátított ingatlan birtokbaadását vesszük górcső alá.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.