A kisajátítás technikai kérdései II.

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Vizsy Gábor | 2021.10.07 | Ingatlan

A kisajátítással foglalkozó korábbi cikkünkben részletesebben szó volt a kisajátítási eljárás során a kisajátítást kérő által fizetendő kártalanítás megfizetésére vonatkozó egyes technikai kérdésekről. Jelen cikkünkben a kisajátítást érintő, egy másik fontos kérdést, a kisajátított ingatlan birtokbaadására vonatkozó szabályokat tekintjük át.

A kisajátítási törvény értelmében a kisajátított ingatlan elhagyására kötelezett az ingatlant a kártalanítás, valamint a megtérítés megfizetését követően, a kisajátítási határozatban meghatározott időpontig köteles a kisajátítást kérő részére birtokba bocsátani. Amennyiben nem vagy nem kizárólag pénzben, hanem csereingatlannal történik a kártalanítás, akkor a korábbi tulajdonos birtokba bocsátási kötelezettsége kizárólag a csereingatlan birtokba adását és az esetleges értékkülönbözet, valamint a megtérítés megfizetését követően merülhet fel.

Vagyis ahhoz, hogy a tulajdonosnak pontos információja legyen arról, meddig kell elhagyni a kisajátított ingatlant, a hatóságnak kell a határozatában rendelkeznie.

A kisajátítási hatóság határozatában a birtokba bocsátásra legfeljebb 2 hónapos, építmény nélküli ingatlan esetében pedig legfeljebb 1 hónapos határidőt állapíthat meg. Ezek a határidők azonban kizárólag a kisajátítási határozat véglegessé válását követően, a kártalanítási összeg kifizetése, illetve szükség esetén a csereingatlan birtokba adása alapján indulnak.

A kisajátított ingatlan birtokba bocsátására meghatározott határidőtől minden esetben indokolt eltérést adni abban az esetben, ha ebben a felek egymással egyébként megegyeztek, valamint ha bizonyos, az ingatlan elhagyását megelőzően teljesíthető cselekmény elvégzését (pl. faállomány vagy más évelő növényzet kitermelése) a tulajdonos számára a törvény lehetővé teszi.

Fontos kiemelni, hogy amennyiben a kisajátított ingatlan mezőgazdasági művelés alatt áll, a birtokba bocsátásra közvetlenül a termés betakarítása előtti időpontot csak kivételesen, sürgős szükség esetében szabad megjelölni, és – a körülményekhez képest – ilyenkor is lehetővé kell tenni, hogy a föld használója a termést betakaríthassa.

Amennyiben a kisajátítási határozatban foglaltaknak megfelelően, a kártalanítás megfizetése ellenére nem hagyja el a kisajátított ingatlant a tulajdonosa, a birtokba bocsátási kötelezettség teljesítését a hatóság hivatalból közigazgatási végrehajtás útján foganatosítja.

A kisajátítási törvény szerint lehetősége van a kisajátítást kérőnek arra, hogy kérje igazolás kiállítását a hatóságtól az őt terhelő kötelezettségek teljesítéséről. Az igazolásban a kisajátítási hatóság – a kisajátítási határozatban foglalt birtokba bocsátási határidőt figyelembe véve – tájékoztatást ad a birtokba bocsátás határidejének naptári napjáról, valamint arról, hogy e határidő elmulasztása esetén a birtokba bocsátási kötelezettség teljesítése közigazgatási végrehajtás útján kikényszeríthető. A kisajátítási hatóság az igazolást a kisajátítást kérő és az ingatlan elhagyására kötelezett részére kézbesíti. Ezzel az igazolás további segítséget nyújt a kisajátítási határozatban meghatározott kötelezettségek határidőben történő teljesítésére.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.