A kisajátítás technikai kérdései III.

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Vizsy Gábor | 2021.11.11 | Ingatlan

A kisajátítással foglalkozó korábbi két cikkünkben részletesebben szó volt a kisajátítási eljárás során a kisajátítást kérő által fizetendő kártalanítás megfizetésére vonatkozó egyes technikai kérdésekről, valamint a kisajátított ingatlan birtokba bocsátásáról. Jelen cikkünkben egy, a kisajátítást érintő további fontos kérdést, a kisajátítási eljárást megelőző szakértői kirendelés szabályait tekintjük át.

A kisajátítási törvény értelmében a kisajátítást kérőnek még a kisajátítási eljárás megindítását megelőzően lehetősége van arra, hogy szakvélemény készítését kezdeményezze. Ezt a kisajátítást kérő annál a kisajátítási hatóságnál tudja megtenni, amely az adott ingatlan tekintetében a kisajátítási eljárásra illetékes lenne.

A hatóság a kisajátítást kérő kérelmére kirendel egy, az igazságügyi szakértők névjegyzékében szereplő szakértőt vagy szakértő társaságot, hogy készítse el az ingatlanforgalmi szakvéleményt. A kirendelt szakértő költségeit a kérelmező viseli. Amennyiben a kérelem megfelelő, akkor a kisajátítási hatóság felszólítja a kérelmezőt, hogy a szakértői költségek előzetes fedezésére előreláthatóan szükséges összeget előzetesen helyezze letétbe. Ezt követően kerülhet csak sor a szakértő konkrét kirendelésére a hatóság által meghozott végzéssel. Amennyiben a kérelmező a letétbe helyezésre előírt határidőt elmulasztja, a kisajátítási hatóság hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül a kérelmet elutasítja.

De mikor jöhet szóba a szakértő előzetes kirendelése és miért van jelentősége?

A kisajátítást kérőnek a kisajátítási kérelem benyújtása előtt – a kisajátítási törvény értelmében – meg kell próbálnia megállapodás keretében megegyezni az érintett ingatlan tulajdonjogának átruházásáról. Ennek érdekében a kisajátítást kérő előzetesen köteles egy ajánlati kötöttséggel rendelkező vételi ajánlatot küldeni az ingatlan tulajdonosának. Amennyiben az előzetesen kirendelt szakértő szakvéleménye a kisajátítást kérő rendelkezésére áll, akkor már egy konkrét, alátámasztott vételárral tudja megkeresni az ingatlan tulajdonosát.

Ráadásul – amennyiben nem sikerül a feleknek megállapodniuk – a később indított kisajátítási eljárásban az előzetesen elkészített szakvéleményt a kisajátítást kérő kérelme alapján szakértői véleményként kell felhasználni, és úgy kell tekinteni, mintha azt a kisajátítási eljárásban kirendelt szakértő készítette volna.

Amennyiben kisajátítási eljárást kezdeményezne, vagy már megindult kisajátítási eljárásban tulajdonosként annak „elszenvedője”, irodánk áll a rendelkezésére tanácsadás, illetve jogi képviselet ellátása keretében.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.