A koronavírus hatása a cégek működésére

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. , Dr. Sándor Géza | 2020.03.19 | Cégjog

A vállalkozások döntő többségének működésére a koronavírus regionális és magyarországi megjelenése szinte azonnali és nagymértékű hatással van. Az alábbiakban olyan kulcsfontosságú területeket gyűjtöttünk össze az operatív működését érintően, amelyeket minden cégvezetésnek érdemes átgondolnia, és szükség esetén stratégiát alkotnia.

1. Munkavállalók

Az első és talán legfontosabb kérdéskör a munkavállalókat érinti: egyrészt a munkáltatónak biztosítania kell az egészséges és biztonságos munkakörnyezetet, másrészt a munkavállalói bérköltség jellemzően a cégek kiadásainak jelentős hányadát teszi ki.

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit általánosságban a Munka Törvénykönyve és a munkavédelemről szóló törvény határozza meg, azonban járványügyi helyzetben a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet is iránymutatást adhat egyes kérdésekben. A jogszabályokon túl az egészségügyi (WHO) és a munkaügyi (ILO) világszervezet is adott ki különböző ajánlásokat, amelyek útmutatóként szolgálhatnak a munkavállalók egészségének megőrzéséhez.

Várhatóan tömegesen fog előfordulni, hogy a munkáltatók a munkaszervezést érintő intézkedéseket is kénytelenek hozni a költségek csökkentése érdekében. Ilyen szervezeti intézkedések lehetnek különösen: a „kényszerszabadságolás”, a részmunkaidőre történő átállás, a munkaidőkeret bevezetése vagy akár ezek kombinációja; a végső eszköz pedig a munkavállalói létszám leépítése, amely során, ha az bizonyos arányt meghaladóan történik, akkor a csoportos létszámleépítésre vonatkozó szabályokat is figyelembe kell venni.

2. A szerződésállomány áttekintése

A vállalati működésnek szükségszerűen feltétele a szerződéses jogviszonyok léte, ezért kulcsfontosságú a nagyobb értékű, illetve a tartós szerződések áttekintése.

Javasoljuk megvizsgálni elsődlegesen azt, hogy szerepel-e valamilyen vis maior klauzula az adott szerződésben. Amennyiben nem, akkor az esetleges jövőbeli szerződésszegésre a Ptk. általános szabályai az irányadók, amely alapján a felelősség alól akkor lehet mentesülni, ha a szerződésszegő fél bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. E kimentési klauzula alapján tehát azt is meg kell vizsgálni, hogy a kár elhárítására rendelkezésre áll-e bármilyen alternatív megoldás.

Javasoljuk megvizsgálni továbbá, hogy a körülmények hátrányos változása esetén milyen feltételekkel lehet az adott kötelemből szabadulni.

A bérleti szerződések kapcsán a koronavírus elterjedésével egyidejűleg közkeletűvé vált szóbeszéddel ellentétben felhívjuk a figyelmet, hogy a bérleti díjakat továbbra is fizetni kell. Az más kérdés, hogy a bérlő a fizetési késedelem esetén esetlegesen sikeresen hivatkozhat a vis maior körülmények fennállására, amelynek eredményeképpen a fizetési késedelem jogkövetkezményeit nem alkalmazhatja vele szemben a bérbeadó.

Fontos, hogy ne csak azok a szerződések kerüljenek vizsgálat tárgyává, ahol a vállalkozás kötelezetti pozícióban szerepel, hanem azok is, ahol mint jogosult vesz részt, hiszen a szerződéses partnere is jó eséllyel éppen azt vizsgálja, hogy a szerződéses kötelemből hogyan szabadulhat.

3. Biztosítások

Javasoljuk a biztosítási kötvények, a biztosító üzletszabályzatának átvizsgálását, hogy rendelkezik-e a vállalkozás valamilyen biztosítással vis maior esetekre, illetve, ha valamilyen biztosítási esemény bekövetkezik vagy annak bekövetkezése fenyeget, akkor a vállalkozásnak hogyan kell eljárnia a biztosító felé, milyen határidőben kell a biztosító felé értesítéssel élni.

4. Kormányzati intézkedések

A koronavírus okozta gazdasági válság enyhítése érdekében várhatóan számos kormányzati intézkedés fog születni, amelyek között elsősorban egyrészt a kkv-k részére nyújtandó támogatásokra, másrészt pedig a vállalati hitelek moratóriumára lehet számítani. A Magyar Nemzeti Bank döntést hozott arról, hogy a Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében folyósított hiteleknél törlesztési moratóriumot hirdet, és lehetővé teszi a bankok számára, hogy a kis- és középvállalatok számára elérhető NHP-s hiteleket átstrukturálják, a visszafizetés ütemezését átalakítsák.

5. Adatvédelem

A koronavírus elterjedését követően a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is közzétette tájékoztatóját a járvánnyal kapcsolatos adatkezelésekről. A NAIH állásfoglalása alapján elsősorban olyan intézkedések bevezetése szükséges, amelyek az érintett magánszférájába nem avatkoznak be: több fertőtlenítőszer kihelyezése, új higiéniai intézkedések bevezetése, gyakoribb takarítás megrendelése, üvegfalak kiépítése stb.

A NAIH részéről elvárás továbbá a munkáltató részére, hogy készítsen járványügyi tervet, és készítsen tájékoztatót a koronavírust érintően a munkavállalók és a munkahelyre belépő harmadik személyek részére.

Tekintettel arra, hogy a koronavírust érintően a munkavállalókkal kapcsolatos legtöbb információ a személyes adatok különleges kategóriájának minősül, azok kezelése – a GDPR előírásaival összhangban – fokozott körültekintést igényel. Az adatkezelést megelőzően a munkáltatók kötelesek érdekmérlegelési tesztet készíteni, és az adatkezelésről is kötelesek részletes tájékoztatót adni a munkavállalók részére.

Összegzés

A fentiek csak a vállalati működés legfontosabb, legkézenfekvőbb területeit érintik, mindazonáltal számos olyan további körülményre kell figyelemmel lennie az ügyvezetésnek, amely a cég működését, stratégiáját befolyásolhatja. Ennek kapcsán kiemeljük, hogy a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket is figyelembe kell venni, ellenkező esetben – a társaság jogutód nélküli megszűnése esetén – a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőjével szemben.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.