A koronavírus-járvány hatása a polgári peres és a közigazgatási peres eljárásokra

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Török Ingrid | 2020.04.09 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A Kormány 45/2020. Rendeletében rendkívüli ítélkezési szünetet rendelt el. Ehhez azonban nem kapcsolódott semmiféle kommentár, amely megkönnyítené az értelmezést. Sajátos volt az is, ahogyan a bíróságok értelmezték ezt. Némelyik a rendes ítélkezési szünet szabályait alkalmazta, míg voltak, amelyek csak elhalasztották a tárgyalást. 2020. március 31-én 15 órakor hatályba lépett ugyanakkor a Kormány 74/2020. Rendelete, mely többek között rendezte a rendkívüli ítélkezési szünettel és egyes eljárásjogi intézkedésekkel kapcsolatos szabályokat.

Összességében tehát elmondható, hogy főszabály szerint mind a polgári peres, mind a közigazgatási peres eljárásban a veszélyhelyzet a határidők folyását nem érinti. Így nem kell megijednie senkinek, nem fog bekövetkezni végeláthatatlan szünetelés vagy félbeszakadás jogszabály erejénél fogva. Azonban az eljárási szabályokban némi változást fogunk érzékelni. Jelen cikkünkben áttekintjük, hogy milyen főbb változásokra kell készülnünk:

A 74/2020. Rendelet szabályait a hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell:

• ha a határidő a 45/2020. Rendelet elrendelése (2020. március 14.) és a 74/2020. Rendelet hatálybalépését követő 15. napig terjedő időszakban jár le, a határidő meghosszabbodik a 74/2020. Rendelet hatálybalépését követő 30. napig (2020. április 30.);
• ha a bíróság rendkívüli ítélkezési szünet elrendelésére hivatkozással az eljárás félbeszakadását állapította meg, az eljárás félbeszakadása megszűnik;
• ha a bíróság a tárgyalás berekesztéséről döntött, és az ítélet meghozatalát és kihirdetését elhalasztotta, a bíróság az írásba foglalt – indokolással ellátott – ítéletét kézbesítés útján közli a felekkel.

Főbb változások a polgári peres eljárás folyamán:

• A perfelvételi szakaszt perfelvételi tárgyalás tartása nélkül kell megtartani (a felek nem kérhetik a tárgyalás tartását, tehát a teljes perfelvételi szak az írásbeli perfelvétel eszközeivel folytatódik le, a bíróság írásban zárja le a perfelvételt).
• Érdemi tárgyalást elektronikus hírközlő hálózat útján, írásban vagy személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével kell megtartani.
• Ha maradtak még a fenti módon nem foganatosítható cselekmények, az eljárási cselekmény akadályának elhárultáig vagy a veszélyhelyzet megszűnéséig tartó időszak a határidőkbe nem számít bele.
• Szünetelésének korlátlan számban van helye (a Pp. szabályai szerint jelenleg csak háromszor lehetne).
• Ha hirdetményi kézbesítésnek van helye, az eljárás félbeszakad a hirdetményi kézbesítés okának megszűnéséig vagy a veszélyhelyzet megszűnéséig.
• A veszélyhelyzet ideje alatt nincs helye az eljárási cselekmény lefolytatásának, ha azt olyan helyen kellene foganatosítani, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll, az eljárási cselekmény lefolytatására vonatkozó határidő a járványügyi intézkedés feloldását követő napon újrakezdődik.
• A bíróság írásban figyelmezteti a feleket a tárgyalás berekesztésére.
• A bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.
• A perbeli egyezséget tárgyaláson kívül is jóváhagyhatja.

Főbb változások a közigazgatási peres eljárás folyamán:

• Végrehajtás felfüggesztésének, azonnali jogvédelemnek nincs helye, ha az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárításához vagy a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvásához kapcsolódik.
• Személyes meghallgatás szükségessége esetén a nyilatkozatokat írásban kell beszerezni, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján kell beszerezni.
• Ha hirdetményi kézbesítésnek van helye, az eljárás félbeszakad a hirdetményi kézbesítés okának megszűnéséig vagy a veszélyhelyzet megszűnéséig.
• Az eljárási cselekményeket elektronikus hírközlő hálózat vagy más, elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell lefolytatni, vagy írásbeli formában, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján kell beszerezni.
• A bíróság írásban figyelmezteti a feleket a tárgyalás berekesztésére.
• A bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.
• A perbeli egyezséget tárgyaláson kívül is jóváhagyhatja.

Fontos megemlíteni, hogy további enyhítések vonatkoznak a jogi képviselő nélkül eljáró felekre, ők ugyanis formakényszer nélkül tudnak beadványt, keresetlevelet előterjeszteni (nem kell használniuk a jogszabályban előírt formanyomtatványokat), és csak abban az esetben utasíthatja vissza a bíróság a keresetlevelüket, hogyha előtte részletesen, mindenre kiterjedő hiánypótlásban felhívta őket, hogy pótolják a hiányosságokat.

Amennyiben kérdése merülne fel az eljárásjogi változásokkal kapcsolatban, vagy kíváncsi, hogy a fenti szabályok hogyan befolyásolják az ügyét, keresse bátran az ECOVIS HUNGARY LEGAL csapatát, készséggel állunk rendelkezésére.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.