A közigazgatási per megszüntetésének esetei

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2022.10.27 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Egy peres eljárásban mindig kellemetlen, ha a bíróság visszautasítja a keresetlevelet, de legalább ilyen kellemetlen az eljárás megszüntetése bármely olyan okból, amely a felperes szándékán kívül merül fel.

Érdemes megnézni azokat az eseteket, amikor a bíróság egy közigazgatási perben megszünteti, vagy megszüntetheti az eljárást. Fontos a különbségtétel, mert a bíróság bizonyos esetekben a „megszünteti” fordulatot alkalmazza, vagyis a bíróságnak nincs mérlegelési lehetősége, míg előfordul olyan eset is, amikor a bíróság az eljárást „megszüntetheti”, vagyis a törvény mérlegelést enged.

A megszüntetés kötelező esetei – melyeket a bíróság az eljárás bármely szakaszában alkalmazhat – az alábbiak:

(i) amennyiben a keresetlevél visszautasításának lett volna helye (fontos megjegyezni, hogy nem minden visszautasítási ok lehet alapja az eljárás megszüntetésének),

(ii) amennyiben a felperes törvényes képviselőjét mellőzték, és a hiányt a kitűzött, illetve meghosszabbított határidő alatt vagy legkésőbb az annak lejártát közvetlenül követő tárgyalás berekesztéséig sem pótolták,

(iii) amennyiben a felperes keresetétől elállt (nyilván e az az eset, amikor a felperesnek érdekében áll valamely okból, például egyezségkötés miatt az eljárás megszűnése),

(iv) amennyiben a felperes halála vagy jogutóddal történő megszűnése esetén a bíróság a perbelépésre vagy perbevonásra irányuló kérelmet elutasítja (ebben az esetben nem a eredeti felperes, hanem a felperes jogutódja követ el mulasztást),

(v) amennyiben az elhunyt vagy megszűnt felperesnek nincs jogutódja, a jogutód nem lép perbe vagy őt nem vonják perbe,

(vi) amennyiben a jogi képviselő közreműködésével eljárni köteles felperes a hiányzó vagy megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére a törvényben meghatározott vagy bíróság által megállapított határidő alatt nem gondoskodik,

(vii) amennyiben a közigazgatási szerv vagy jogorvoslati szerve a jogsérelmet a kereseti kérelemnek eleget téve orvosolta, valamint

(viii) amennyiben a bíróság az alperes kérelmére a külföldi felperest a perrel felmerülő költségek fedezése végett biztosítékadásra kötelezte, de a felperes a kitűzött, illetve meghosszabbított határidő alatt vagy legkésőbb az annak lejártát közvetlenül követő tárgyalás berekesztéséig biztosítékot nem adott.

Fontos garanciális szabály, hogy ha a bíróság az eljárást a (ii) pont alapján szünteti meg, a perindítás joghatásai fennmaradnak, ha a felperes a megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül a keresetlevelet szabályszerűen újra benyújtja. Ezen viszonylag rövid határidő elmulasztása esetén azonban nincs helye igazolásnak.

A bíróság mérlegelési jogkörben akkor szüntetheti meg az eljárást, amennyiben a felperes a kérelmére kitűzött tárgyalást elmulasztja, vagy a megadott elérhetőségein nem tartható a felperessel kapcsolat, és az alperes az eljárás folytatását nem kéri.

Lényeges körülmény ezen megszüntetési okkal kapcsolatosan, hogy abban a esetben alkalmazható, amennyiben a tárgyalás tartását a felperes kéri.

Tovább lényeges körülmény, hogy ezen megszüntetési lehetőséggel a bíróság folytatólagos tárgyalás során is élhet, még abban az esetben is, amennyiben a felperes előzetesen kérte a tárgyalás távollétében történő megtartását.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.