A külföldről származó jövedelmeket se felejtse ki az szja-bevallásából!

Szerző(k): Joó Gabriella | 2018.05.10 | Magánszemély adózása

Már csak néhány napunk maradt, hogy 2018. május 22-ig véglegesítsük a 2017. évi személyijövedelemadó-bevallásunkat. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy amennyiben külföldről is szereztünk jövedelmet, előfordulhat, hogy azt Magyarországon be kell vallanunk, és utána az esedékes adót meg kell fizetnünk.

A külföldről származó jövedelmek adókötelezettségének meghatározásához mindenekelőtt az ún. adóügyi illetőséget szükséges megállapítani. Az adóügyi illetőség egy speciális jogi fogalom, amelyet nem szabad összekeverni az állampolgársággal.

Az adóügyi illetőség meghatározásához a magyar személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény ide vonatkozó rendelkezéseiből kell kiindulnunk. Az érintett másik ország illetőségre vonatkozó jogszabályait, valamint a két állam között fennálló, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény rendelkezéseit szintén vizsgálni kell. Amennyiben mind a magyar, mind pedig a külföldi állam belső̋ joga szerint egy magánszemély belföldi illetőségűnek minősül, „döntőbíróként” az alkalmazandó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezései az irányadóak.

Fontos tisztában lenni azzal, hogy a belföldi illetőségű magánszemélyt Magyarországon teljes körű adókötelezettség terheli, ami azt jelenti, hogy adókötelezettsége (az adó megállapítása, bevallása, megfizetése) a „világjövedelmére”, vagyis az összes bevételére kiterjed. A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége korlátozott, tehát kizárólag a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a Magyarországon adóztatható bevételére vonatkozik.

Az adóügyi illetőség meghatározását követően azt kell eldöntenünk, hogy a külföldről származó jövedelmünk adóztatására melyik állam – a jövedelem forrásának országa vagy az illetőség országa – jogosult. Ezzel kapcsolatban szintén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmények előírásai adnak útmutatást. Azt azonban az egyezmények nem határozzák meg, hogy egy adott jövedelem milyen módon válhat adókötelessé. A tényleges adókötelezettséget az adóztatás jogával rendelkező ország belső szabályai alapján szükséges meghatározni.

Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy amennyiben egy jövedelem a vonatkozó adóegyezmény rendelkezései értelmében külföldön adóztatható, az nem jelenti azt, hogy Magyarországon nem merülhet fel adókötelezettséggel kapcsolatos teendő.

Így például az összevont adóalapba tartozó, külföldön adóztatható jövedelmeket – magyar adóügyi illetőség esetén – az összevont adóalap számítása során ugyan nem kell figyelembe venni, az adóbevallásban azonban tájékoztató adatként fel kell tüntetni, amennyiben a külföldi állammal van kettős adóztatást kizáró egyezményünk.

A külföldről kapott osztalék esetében szintén fontos odafigyelni arra, hogy a magánszemélynek nagy valószínűséggel mindkét államban keletkezik adókötelezettsége. Az osztalék főszabály szerint a magánszemély illetőségének államában adóköteles, ugyanakkor az egyezmények lehetővé teszik az osztalék forrása szerinti állam számára is az osztalék adóztatását, meghatározott korlátig. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a jövedelmet egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is terhelheti.

Az egyezmények többsége szerint a kamat vagy jogdíj (pl. szerzői jogdíj, a találmány felhasználásának fejében fizetett ellenérték) szintén a magánszemély illetőségének országában adóztatható. Ugyanakkor mindkét jövedelemtípus esetében előfordulhat, hogy bizonyos egyezmények az adóztatás jogát – egy meghatározott mértékig – a jövedelem forrásának országa számára is lehetővé teszik.

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a tényleges adókötelezettséget minden esetben csak az összes körülmény figyelembevételével és az irányadó nemzetközi egyezmény konkrét szabályainak alkalmazásával szabad meghatározni.

Végezetül érdemes megemlíteni, hogy ha egy magyar illetőségű magánszemély olyan államból szerez jövedelmet, amellyel Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, akkor a jövedelem adóztatására mindkét állam jogosult. A tényleges „dupla adózás” elkerülésére azonban a magyar belső jogszabályok lehetőséget adnak. A Magyarországon fizetendő személyi jövedelemadó összegét ilyen esetekben csökkenti a külföldön megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb e jövedelem adóalapjára a 15%-os adómértékkel megállapított adó.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.