A manóba, tévedésből kétszer utaltam át a dolgozó munkabérét! Mit tehetek?

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2018.07.26 | Munkajog

Tévedni emberi dolog. Még a legprecízebb eljárás esetében is megtörténhet, hogy porszem kerül a gépezetbe: a fáradt bérszámfejtő ásítás közben elszámítja magát, és kétszer is átutalja a munkavállaló munkabérét. Mit tehet a munkáltató ebben az esetben? A munkavállaló oldaláról nézve: indulhat a „celebration”?

A Munka Törvénykönyve irányadó rendelkezése szerint, az ily módon kifizetett összeg jogalap nélkül kifizetett munkabérnek minősül. Ebben az esetben a munkáltató közvetlenül a munkavállalóhoz intézett írásbeli (fizetési) felszólítás útján vagy munkaügyi perben követelheti vissza a jogalap nélkül kifizetett összeget.

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy főszabály szerint a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésére a kifizetéstől számított 60 napon belül van lehetőség.

Fizetési felszólítás útján történő igényérvényesítésre abban az esetben kerülhet sor, ha a munkavállalóval szemben legfeljebb a mindenkori kötelező legkisebb munkabér háromszorosát meg nem haladó igényt akar a munkáltató érvényesíteni.

Függetlenül attól, hogy elsősorban a munkáltató kötelezettsége, hogy a téves kifizetéstől számított 60 napon belül felszólítsa a munkavállalót a tévesen kiutalt munkabér visszafizetésére, nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a munkavállalót ebben az esetben is együttműködési kötelezettség terheli. Ez alapvetően abban nyilvánul meg, hogy amennyiben a munkavállaló felismeri a téves kifizetést, úgy azt jelzi, és zokszó nélkül visszafizeti a munkáltató részére. Ezért minden munkavállalót arra buzdítunk, hogy amennyiben ilyen eset történik velük, a maximális mértékben működjenek együtt a munkáltatójukkal, és utalják vissza részére a jogalap nélkül kifizetett munkabért.

De mégis, mi történik akkor, ha a munkáltató kicsúszott a 60 napos határidőből, vagy ha a munkavállaló nem hajlandó visszafizetni a munkáltatónak a jogalap nélkül kifizetett összeget?

Ebben az esetben, amennyiben a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett (volna) ismernie, vagy azt például saját maga idézte elő, a jogalap nélkül kifizetett munkabér a 60 napon túl is visszakövetelhető, az általános elévülési időn belül (3 év).

Ebben az esetben a munkáltatót terheli a bizonyítási kötelezettség arra vonatkozóan, hogy a munkavállalónak fel kellett ismernie a téves utalást, vagy azt maga a munkavállaló idézte elő.

A következetes bírósági gyakorlat ehhez kapcsolódóan kimondja, hogy amennyiben a munkáltató a munkabér kifizetésével kapcsolatban részletes írásbeli elszámolást – pl. bérjegyzéket – a munkavállalónak nem adott, a kiszámítás helyessége a munkavállaló által nem volt ellenőrizhető, és ezért a munkavállalótól ebben az esetben nem elvárható, hogy a több jogcímen egy összegben átutalt járandóság hibás számításából adódó túlfizetést felismerje.

Egy másik jogeset kapcsán a bíróság kimondta, hogy ha a munkavállalónak a jogalap nélkül kifizetett munkabér tekintetében a kifizetés alaptalanságát bizonyítottan fel kellett ismernie, a munkáltató a munkabér teljes összegét 60 napon túl – elévülési időben – visszakövetelheti, amit nem érint a munkáltatónak a kifizetést illetően nem kellően körültekintő eljárása.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.