A munkahelyvédelmi intézkedésekről röviden

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Pulay Flóra | 2020.04.09 | Munkajog

A jelenlegi veszélyhelyzet alatt gyakori, hogy a munkáltatók és a munkavállalók között felmerül a fizetés nélküli szabadság alkalmazása, ami a felek megállapodásán alapulhat. Ezen megoldás során a munkáltató lényegében mentesíti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettsége alól, amely időtartamra munkabért nem fizet a munkavállaló részére.

A 2020. április 7-ei kormánybejelentést megelőzően a fizetési nélküli szabadság időszaka nem csak tisztán munkajogi szempontból, hanem a társadalombiztosítási ellátás szempontjából is jelentős volt.

A fizetés nélküli szabadság időszakára ugyanis alapvetően, egyes kivételektől eltekintve[1] a biztosítási jogviszony szünetelt, és erre az időszakra vonatkozóan a munkavállalónak a fizetés nélküli szabadság első munkanapjától kezdődően a társadalombiztosítási szerv felé járulékfizetési kötelezettsége keletkezett. Ez az eset akkor állt fenn, ha a munkavállaló más jogcímen sem volt jogosult az egészségügyi szolgáltatásra. Ebben az időszakban tehát a biztosítotti minőség, amennyiben a munkavállaló nem fizette be maga után a 257 forint (havi szinten 7710 forint) járulékot, nem állt fenn (kivéve, ha a felek megállapodása ettől eltért, és a munkáltató az adóhatóság jóváhagyásával átvállalta e terhet).

A biztosítás szünetelésével fennálló problémákat hivatott első körben rendezni a 2020. április 7-ei gazdaságvédelmi akcióterv keretében tett kormánybejelentés is, amellyel kapcsolatos kormányrendelet várhatóan a közeljövőben elfogadásra kerül.

A bejelentés alapján a fizetés nélküli szabadságra küldött munkavállalók biztosítási jogviszonya nem szűnik meg, tehát a járványra való tekintettel, ha a munkáltató erre a megoldásra kényszerül, akkor társadalombiztosítási szempontból ezen időszakra a munkáltatónak „nem teher” a munkavállaló, a munkavállalót pedig legalább ebből a szempontból nem éri hátrány a fizetés nélküli szabadság ideje alatt.

A jelen cikk megírásakor még nem került elfogadásra a tárgybeli kormányrendelet, amely várhatóan néhány, a közelmúltban rendszeresen felmerülő munkajogi problémát és kérdést is rendezhet.

Az utóbbi időben a fizetés nélküli szabadság mellett szintúgy gyakori intézkedés volt a munkáltatók részéről, hogy a munkavállaló teljes munkaidős foglalkoztatása helyett már csak a részmunkaidős foglalkoztatást alkalmazzák. A munkahelyvédelem keretében várhatóan a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók munkabérének 70 százalékát átvállalná az állam.

A bejelentés értelmében a munkák leállásának idejére a munkabért az állam 3 hónapig 70 százalékban átvállalná ugyan, de a kormány célja, hogy a munkavállalók ez alatt az idő alatt is hasznos feladatokat végezzenek a munkáltató érdekében. További intézkedésként merült fel, hogy a kutatási és fejlesztési munkakörben dolgozók után 3 hónapra 40 százalékos bértámogatás járna. Jelenleg még kérdéses, hogy pontosan mely szektort érintené az intézkedés, illetve milyen feltételek teljesülése esetén, milyen maximumösszegben valósulna meg az átvállalás.

[1] Ha a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, továbbá ha a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén vagy önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszi igénybe a munkavállaló.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.