A munkavállaló által használt, feltört tervezőszoftverek esete

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. | 2021.09.16 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A szerzői jogokat komolyan kell venni. Akik az internetről kétes forrásból letöltenek egy-egy illegális tervezőszoftver-másolatot, ahelyett, hogy azt a jogosulttól vagy egy disztribútortól vásárolnák meg, sokszor nem is gondolják, milyen súlyos következményeknek nézhetnek elébe. Nem tűnik reálisnak számukra, hogy bárki is észlelné azt, amikor egy jogellenesen, informatikai védelmi funkcióitól megfosztott szoftvert töltenek le akár munkahelyi vagy otthoni gépükre. Az igencsak drága tervezőszoftvereket jellemzően csak egy-egy feladat gyorsabb megoldása érdekében telepítik fel a számítógépre, majd el is felejtik, hogy foglalkoztak ezzel. 

A jelen cikket szerző Dr. Zalavári György ügyvéd tapasztalta szerint ez esetben kifejezetten nagy meglepetést okoz, amikor a szoftver szerzője, az értékesítésre jogosult vállalkozás munkatársa vagy jogi képviselője váratlanul jelentkezik e-mailben, és jelzi, hogy a rendszerük számára a szoftver információkat küldött arról: jogosulatlan használat történt. 

Ezek az adatok általában olyan információkat tartalmaznak, amelyek alapján meghatározható az a domain, IP-cím vagy MAC-azonosító, amivel a felhasználót, a konkrét számítógépet, az internetkapcsolatot vagy akár azt a gazdasági társaságot is beazonosítják, amihez az adott személy valamilyen jogviszonnyal kapcsolódik. Különösen kellemetlen, ha ez a levél nem is az adott munkavállalóhoz, hanem egyenesen a munkáltatójának vezető tisztségviselője részére érkezik, aki jellemzően nem is bír tudomással arról, hogy valaki a cégében jogellenesen telepített szoftvert használt. A szerzői jogi törvény szerint a jogellenes szoftverhasználat a szerzői jog megsértésének minősül, és számos következményt von maga után. 

A következmények között a kártérítés és a polgárjogi igények mellett azonban meg kell említeni azt is, hogy ez bűncselekményt is megvalósíthat. A jogosult döntése alapján indulhat el a jogsértő tevékenység kapcsán az egyik vagy akár mindkét eljárástípus. 

A szoftver jogosultjának jelentkezése különösen azért válthat ki komoly meglepetést a cégvezetés oldalán, mert ezek a levelek általában igen magas összegű kártérítési követelést is tartalmaznak, amely messze meghaladja az adott, egyébként sem alacsony áron kapható szoftverek piaci értékét, mivel ez további kártérítési elemeket is tartalmaz. 

Fontos tudni minden olyan cégvezetőnek, akinél esetleg felmerülhet a tervezőszoftverek jogosulatlan használata, hogy az ellen programokat gyártó cégeknek külön apparátusa van arra, hogy a szoftver által a beépített automatizmusokkal a fejlesztőközpontba küldött jelzések alapján folyamatosan kutassák a jogellenes szoftverhasználókat.

A szoftver alkotóinak jellemzően nem az az elsődleges célja, hogy minél több büntetőeljárás és kártérítési per induljon a bíróságok és egyéb hatóságok előtt, számukra fontosabb, hogy ezen jogellenesen használt programokat legalizálják, és mindazokkal, akik bármilyen formában használni próbálták a szoftvereiket, kereskedelmi kapcsolatot létesítsenek, és a jogellenes szoftverhasználat kapcsán egy kicsit kényszeredett egyezség formájában már jogszerűen használható szoftvereket adjanak el részükre. 

Ezzel számukra nemcsak a szoftverértékesítésből származik bevétel, hanem a további felhasználók számának növelése is kívánatos cél. A cégvezetőnek, ha ilyen helyzetbe kerül, feltétlenül szükséges belső vizsgálatot elrendelnie, és felderíteni, hogy ténylegesen ki, milyen számítógépen, milyen célból telepített illegálisan letöltött szoftvert.  Érdemes ilyenkor minden rendelkezésre álló informatikai azonosító adatokat is elkérni a jogosulttól, bízva abban, hogy ezekből esetleg kiderülhet, az adott számítógép vagy internetes kapcsolat ténylegesen nem a társasághoz tartozik. 

Ilyen esetben mindenképpen azt javasoljuk, hogy kezdeményezzenek egyeztetéseket a szoftver jogosultjával, próbáljanak minél több adatot megszerezni az ügy kapcsán. A tárgyalásoktól történő teljes elzárkózás és a kommunikáció hiánya vezethet oda, hogy a szoftvergyártó megindítja a felelősségre vonásra irányuló eljárásokat. 

További kérdésként jelentkezik még a munkavállaló munkajog alapján meghatározható kártérítési felelősségének megállapítása. Ha ilyen szituációba keveredik, javasoljuk, keresse szakértőnket.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.