A prémiumra vonatkozó bírói gyakorlatról

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Pulay Flóra | 2020.01.09 | Munkajog

A munka díjazásával összefüggésben gyakran merül fel kérdésként a gyakorlatban a prémium, valamint a jutalom közti különbség, illetőleg, hogy mely munkáltatói kötelezettségvállalási szint az, amely eléri a prémium jogi minőségét. Jelen cikkünkben a prémium, mint a leggyakoribb teljesítményösztönző bérelem jogi természetével összefüggő kritériumokat, valamint a prémiumra vonatkozó széleskörű bírói gyakorlat adott szegmenseit mutatjuk be.

Prémium és a kötelezettségvállalás szintje

A teljesítményösztönzők leggyakoribb formája a prémium, amellyel összefüggésben a jogosultság feltételeit a munkáltató határozza meg, és amely feltételek/körülmények teljesülése esetén alanyi jog keletkezhet annak munkavállaló általi jogosultságára.

A prémium egy, a munkáltató által előre meghatározott és a munkavállalóval közölt feladat teljesítéséért jár, tehát alapvető előfeltétele a munkáltató általi prémiumfeladat kitűzése.

A feladat kitűzése egyoldalú munkáltatói aktusnak minősül, és az Mt. 16. § (1) bekezdés szerinti rendelkezések irányadóak rá. Ennek megfelelően a kitűzés és a teljesítés megkezdése a munkavállaló igényét megalapozza.

Vannak esetek ugyanakkor, amikor nem kerül sor a prémiumfeladat kitűzésére, a felek azonban előzetesen mégis feltétel nélküli prémiumra való jogosultságot rögzítettek a munkaszerződésben. Ilyen jellegű esetben utóbb a munkáltató a célkitűzés hiányára nem hivatkozhat, a munkavállalót prémiumfeladat kitűzésének hiányában is megilleti a prémium [BH1997. 316., BH2003. 90.].

Noha a feladat kitűzése egyoldalú munkáltatói aktust feltételez, a prémiumfizetési kötelezettséget a felek munkaszerződésbe is foglalhatják. A prémiumjuttatással összefüggésben kizáró és korlátozó feltételek kiírására is van lehetőség; a munkajogi bírói gyakorlat alapján nem feltétlenül jár prémium, ha a munkáltató fenntartja magának a jogot arra, hogy az összes körülmény utólagos értékelésével döntsön a prémiumra való jogosultság feltételeiről, illetve a munkaviszony megszüntetése és a prémiumra való jogosultság közti összefüggésről is jogosult rendelkezni a munkáltató.

A prémiumjuttatás szempontjából gyakori probléma, hogy annak megjelenési formája sokféle lehet, így a jogviták többsége abból ered, hogy a munkáltatói kötelezettségvállalás formája vajon megfelelő-e arra, hogy az elérje a prémiumfeltétel-kiírás megfelelő szintjét.

A prémiumot el kell határolni a jutalomtól. Noha a jutalomról a fentiek szerint a munkáltató szintúgy diszkrecionális jogkörében jogosult dönteni, az nem feltétlenül jár alanyi jogon a munkavállalónak, mivel ezen juttatásnak nem feltétele az előre meghatározott és kiírt feladat. A jutalom intézménye esetén kevéssé konkrétak a tartalmi jellemzők, valamint a követelmények.

Prémiumjogosultság a munkaviszony megszűnése esetén

A fentiekben taglalt kizáró és/vagy korlátozó feltételek alkalmazásának kiemelt jelentősége a munkavállaló munkaviszonyának megszűnése esetén merül fel. A munkajogi gyakorlat alapján a munkaviszony megszűnése akkor érintheti a prémiumjogosultságot, ha a munkáltató feltételként szabta például, hogy a munkavállaló munkaviszonya a prémiumidőszak egészére nézve fennálljon.

A munkaszerződésben kikötött prémium megilleti a munkavállalót akkor is, ha a munkáltató a prémiumfeladat kiírásával oly mértékben késlekedett, hogy annak teljesítése már nem volt elvárható [EBH2004. 1057.]. Így amennyiben kizáró/korlátozó feltétel nem áll fenn, úgy később a munkavállaló szintúgy érvényesítheti igényét az ilyen jellegű esetekben is.

Fennállhat olyan eset, amikor a munkaviszony megszűnését követően következik be azon körülmény, amely alapján megállapítható a munkavállaló jogosultsága. Kizáró feltételek hiányában, ebben az esetben is jár prémium, ha az visszavezethető a munkavállaló közrehatására.

Töretlen a bírói gyakorlat a munkáltató által hosszabb időszakra kitűzött prémiumfeladat és a munkavállaló ezen időszak előtti munkaviszony-megszűnése közötti összefüggés esetén. Amennyiben ezen esetkörről van szó – tehát a prémiumfeladat-időszak előtt szűnt meg a jogviszony – a prémiumfeladat időarányos részének teljesítése esetén a munkavállalót az ezzel arányban álló prémiumösszeg illeti meg.

Ha a kitűzött prémiumfeladatot a munkavállaló csak részben teljesítette, úgy csak akkor jár a prémium arányos része, ha annak fizetésére a munkáltató a részfeladatok teljesítése esetére is kifejezett fizetési kötelezettséget vállalt. [EBH2019. M.15.]

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.