A szabálytalanságért a fociban sárga lap jár… és a közbeszerzési jogban?

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. | 2018.07.05 | Közbeszerzés

Jelen blogcikkünkben arra keressük a választ, hogy mit értünk a közbeszerzési jogban is elkövethető szabálytalanság alatt.

A kérdés hallatán sarokba szorítva érezheti magát bárki, hacsak nem vett részt már támogatásból megvalósuló közbeszerzési eljárásban, ajánlatkérői vagy ajánlattevői oldalon.

A szabálytalansági eljárásról több blogcikkel is készülünk a Kedves Olvasók részére. Első bejegyzésünkben kísérletet teszünk a szabálytalansági eljárás legfontosabb fogalmainak és az eljárásrend jogrendszerben való elhelyezkedésének tisztázására.

A szabálytalanság fogalmáról az uniós joganyagban első ízben az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 2988/95/EK EURATOM rendelet (1995. december 18.) [továbbiakban: Rendelet] rendelkezett. A Rendelet megalkotásának célja az volt, hogy a Közösségek pénzügyi érdekei ellen irányuló csalásokkal szembeni küzdelmet eredményessé tegye és a közösségi források felhasználásával kapcsolatos szabálytalanságok esetére kialakítson egy egységes európai keretszabályozást. A Rendelet meghatározása szerint: „szabálytalanság a közösségi jog valamely rendelkezésének egy gazdasági szereplő általi, annak cselekménye vagy mulasztása útján történő megsértése”. A 2014–2020 programozási időszakban alkalmazandó 1303/2013/EU rendelet (2013. december 17.) fogalommeghatározása is követi a Rendelet alkotta definíciót, miszerint „szabálytalanság: az uniós jog vagy az annak alkalmazásához kapcsolódó nemzeti jog valamely rendelkezésének egy, az ESB-alapok megvalósításában részt vevő gazdasági szereplő cselekedetéből vagy mulasztásából adódó bármilyen megsértése, ami az Unió költségvetését a költségvetésre rótt indokolatlan költség formájában sérti vagy sértheti”.

Szükséges megjegyezni, hogy a fent hivatkozott definíciók alapján gazdasági szereplőként szabálytalanságot követhet el valamennyi uniós forrásból részesülő kedvezményezett, így például önkormányzat, alapítvány, gazdasági társaság, egyházi szervezet is.

A hazai jogszabályok között a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) a XXI. és XXII. fejezeteiben határozza meg a szabálytalansági eljárásra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek egy külön önálló eljárásrendet intézményesítenek a magyar jogban. A szabálytalansági eljárás számos elemében hasonlít egy Ákr. szerinti hatósági eljárásra, azonban nagyon fontos, hogy tisztázzuk: a szabálytalansági eljárás nem egy közigazgatási hatósági eljárás, az Ákr. mögöttes jogszabályként nem alkalmazandó.

Melyek ezek a hasonlóságok? A hazai szabályozás alapján a szabálytalansági eljárások lefolytatásáért felelős szervek az irányító hatóságok (IH). A hatályos szabályozás szerint különböző minisztériumok kerültek kijelölésre, mint Irányító Hatóságok. A szabálytalansági eljárásokat lezáró döntéseket (sic!) tehát közigazgatási szervek (minisztériumok) hozzák meg, amely döntések ellen jogorvoslattal (sic!) lehet élni az európai uniós felhasználásokért felelős miniszterhez (Miniszterelnökséget vezető miniszter) címzett kérelemmel.

A szabálytalanság megállapításának konjunktív feltételei a következők:

1. jogsértés, amely lehet az uniós jog megsértése, vagy a magyar jog megsértése, vagy a támogatási szerződés megsértése;

2. az Európai Unió pénzügyi érdekeinek sérelme vagy Magyarország pénzügyi érdekeinek sérelme (indokolatlan kiadás okozása vagy elmaradt bevételért való felelősség);

3. okozati összefüggés a jogsértés és a pénzügyi érdeksérelem között.

Összefoglalva, a szabálytalansági eljárás egy sui generis, önálló eljárásrend, amelyben az eljárást lezáró döntést egy közigazgatási szerv hozza meg, nem közigazgatási szervi minőségében, és amely döntés ellen jogorvoslattal lehet élni egy nem közigazgatási szervi minőségében eljáró miniszterhez.

Következő blogbejegyzésünkben a szabálytalansági eljárás menetrendjével fogunk foglalkozni, melyből kiderül, hogy milyen következményekkel jár a közösségi források felhasználása során elkövetett szabálytalanság. (Annyit azért elárulunk, hogy a sárga lapnál komolyabb szankciók járnak érte!)

Amennyiben szabálytalansági eljárással kapcsolatban szeretne segítséget kérni, forduljon bizalommal az Ecovis Hungary Legal szakértőihez!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.