A szakember foglalkoztatásának legfontosabb ismérvei

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Csepy Dorottya | 2019.05.16 | Közbeszerzés

Az ajánlatkérők különös gondossággal kötelesek eljárni a Kbt. 57. § (1) bekezdése szerint összeállított ajánlott igazolás- és nyilatkozatminták rendelkezésre bocsátásakor. A bírálat alá eső dokumentumok között a szakmai önéletrajz kiemelt jelentőséggel bír, így javasolt pontosan meghatározni azokat a tartalmi elemeket, melyeket az önéletrajznak tartalmaznia kell. Természetesen mérlegelni kell mindemellett azt is, hogy milyen adatok kérhetők be jogszerűen a gazdasági szereplőktől az alkalmasság megítélése vagy valamely értékelési részszempontra tett megajánlás megállapítása céljából. A közbeszerzési eljárásban rendelkezésre bocsátott önéletrajzminták rendszerint külön sort tartalmaznak a szakember jelenlegi munkahelyére vonatkozó adatoknak.

Elöljáróban szükséges megjegyezni, hogy a foglalkoztatásra többféle jogviszony keretében is sor kerülhet. Gyakran előforduló hiba, hogy a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívást követően benyújtott igazolások (és e körbe tartozik az alkalmasság megítéléséhez szükséges önéletrajz is) tartalma alapján válik ismeretessé, hogy az ajánlattevő valamely alkalmassági követelmény igazolásához szükséges személy bevonásának a körülményeit nem rendezte az ajánlat benyújtásakor. Ebből kifolyólag az ajánlatkérő az előzetes ellenőrzés során még nem rendelkezhetett azon információkkal, melyek alapján a szükséges eljárási cselekményekről intézkedhetett volna.

E tekintetben az ajánlatkérőt egyúttal intézkedési kötelezettség is terheli, a Döntőbizottság a D.56/7/2019. számú határozatában hangsúlyozta, hogy a Kbt. kifejezetten előírja az ajánlatkérő számára, ha az ajánlatban tett nyilatkozat és az annak igazolására becsatolt dokumentumok között ellentmondás van, hogy az ajánlatkérő köteles azt tisztázni hiánypótlási felhívás vagy felvilágosításkérés keretében.

Felhívjuk Olvasóink figyelmét, hogy a benyújtandó dokumentumok tartalma és köre ugyanakkor minden esetben az érintett közbeszerzési eljárás körülményeitől (eljárás tárgya, szakasza, módosítás szükségessége stb.) függ, illetve attól, hogy az ajánlatkérő korlátozta-e az ajánlattevőket a Kbt. 65. § (10) bekezdésében biztosított lehetőségénél fogva, miszerint:

„Építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés, valamint árubeszerzésre irányuló szerződéssel kapcsolatos beállítási vagy üzembehelyezési művelet esetén az ajánlatkérő előírhatja, hogy bizonyos alapvető fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő vagy – közös ajánlattétel esetén –- a közös ajánlattevők egyike végezzen el. Ebben az esetben az e feladatokra vonatkozó, a (9) bekezdés szerinti alkalmassági feltételek igazolásához a (7) bekezdéstől eltérően nem támaszkodhat az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező más szervezet kapacitására, és a teljesítés során e feladatokat nem végezheti alvállalkozó.”

A fentebb hivatkozott határozattal érintett ajánlatban a szakemberek által megtett nyilatkozat és a munkáltatóra vonatkozó adatok ellentmondásban álltak egymással, mely ellentmondás elmulasztásának tisztázásával az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 71. § (1) bekezdését. Teljesen nyilvánvaló, hogy valamely ajánlattevő más szervezet, így az önéletrajzban munkáltatóként nevezett szervezett kapacitásait is igénybe veheti az alkalmasság igazolására. Abban az esetben, ha a munkáltatóként megjelölt szervezet kapacitásaira kíván támaszkodni, ennek megfelelő dokumentumokat szükséges az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani. A Döntőbizottság határozatában megállapította továbbá, hogy amennyiben az ajánlatban megjelölt szakemberek nem, vagy nem kizárólag az ajánlattevő munkavállalói, vagy vele egyéb jogviszonyban álló szakemberei, az ajánlatkérőnek be kellett volna kérnie ezen szakemberek vonatkozásában az alkalmasságot igazoló szervezet olyan szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratát, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd.

A Döntőbizottság jogsértésként értékelte az ajánlatkérő eljárását, amikor nem rendelt el hiánypótlási felhívást, illetve felvilágosításkérést arra vonatkozóan, hogy az ajánlatban bemutatott szakemberek munkavállalóként vagy egyéb jogviszony alapján kapacitásnyújtóként, alvállalkozóként vesznek részt a szerződés teljesítésében.

Természetesen nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az ajánlattevő csak akkor veheti igénybe más gazdasági szereplő kapacitását, ha az adott szervezet olyan mértékben vesz részt a teljesítésben, mely biztosítja a szakmai tapasztalat érvényesülését a teljesítésben. Így nem elegendő formálisan eleget tenni a fenti követelményeknek, hanem az alkalmasságot igazoló gazdasági szereplőnek a teljesítésben ténylegesen is részt kell venni.

A D.287/2018. számú határozattal érintett jogorvoslati eljárás kérelmezője szerint a kapacitást nyújtó szervezet nem nyújthat olyan kapacitást, mellyel maga sem rendelkezik. A Döntőbizottság indokolásában azonban ezt a körülményt nem találta jogsértőnek, s ismertette, hogy „a kapacitásnyújtás jogintézményének célja, hogy lehetővé tegye olyan gazdasági szereplők ajánlattételét, akik maguk nem felelnek meg valamely alkalmassági követelménynek, de külső erőforrás igénybevételével a szerződés teljesítésének idején rendelkezésükre fog állni a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrás. Az ajánlattételi szakban az ajánlattevőnek még nem kell rendelkeznie a szerződés teljesítéséhez szükséges külső erőforrással, mivel a külső szervezet kapacitását csak abban az esetben veszi igénybe az ajánlattevő, ha elnyeri a szerződést (3.Kf.27.123/2011/6.). Ennek megfelelően önmagában elegendő, hogy a szerződés teljesítésekor rendelkezni fog a kapacitást nyújtó szervezet az erőforrással”.

Ugyanezen álláspontra helyezkedett a Fővárosi Törvényszék 16.K.700.326/2018/15. számú ítéletében, miszerint elfogadható az ajánlattevő és a szakember egybehangzó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a szerződés teljesítése érdekében egymással munkaviszonyt fognak létesítenek. Abban az esetben pedig, ha a szakember a teljesítés során munkaviszonyban kerül az ajánlattevő által bevonásra, úgy már saját kapacitásnak fog minősülni, melyre nem alkalmazhatók az alkalmasságot igazoló szervezetre vonatkozó jogszabályi rendelkezések.

A formai követelmények tekintetében mindenképpen szükséges egy kétoldalú, azaz a jövőbeni munkáltató és a természetes személy egybehangzó nyilatkozata arról, hogy nyertesség esetén egymással munkaviszonyt létesítenek. A D.707/16/2016. számú határozatában a Döntőbizottság hangsúlyozta, hogy mindezek hiányában az ajánlattevő nem mutathatja be a szakembert munkavállalójaként, „ugyanis a munkavállalás és bármilyen munkavégzésre irányuló jogviszony egy kétoldalú szerződésen alapuló jogviszony, jogszabályban meghatározott alaki és tartalmi feltételekkel” (Munka törvénykönyve, Ptk.).

Összegezve a fentieket, akár a közbeszerzési eljárást megindító dokumentumok, akár az ajánlat, így különösen a szakemberekre vonatkozó dokumentumok összeállításakor javasolt a kötelező tartalmi és formai elemekre fókuszálni és felülvizsgálni a fiókból elővett mintákat, iratokat. A kockázatok minimalizálása érdekében mind az ajánlatkérőknek, mind pedig az ajánlattevőknek javasolt előzetesen átgondolni, hogy egy esetleges ellentmondás vagy többlettartalom az adott eljárási szakban milyen következményeket eredményezhet.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.