A szavatosság és a kártérítés viszonya

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2019.09.05 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A Ptk.-ban a szerződésszegés általános szabályai között elhelyezett kártérítési felelősség a hibás teljesítéshez kapcsolódóan is érvényesül.

A jogszabály mégis tartalmaz speciális rendelkezéseket, mert a hibás teljesítés miatti vagyoni hátrány egyik fajtájára, a szolgáltatás hibájában álló érdeksérelemre (a „tapadó kárra”) a törvény különös jogintézményként a szavatosságot alkalmazza.

A hibás teljesítés jogkövetkezményei általában ahhoz igazodnak, hogy a szolgáltatás fogyatékossága a jogosultnak milyen természetű vagyoni hátrányt okoz.

A legközvetlenebb érdeksérelem, ha a hiba valamilyen módon a szolgáltatás (a dolog) értékét csökkenti, korlátozza a használhatóságát, hátrányosan érinti az esztétikai megjelenését.

A vagyoni érdeksérelem közvetett – ezek az ún. következménykárok –, amikor a szolgáltatás fogyatékosságai olyan oksági folyamatot indítanak el, amelynek következtében sérülhet az emberi élet, egészség, testi épség (személyi károk), vagy károsodhatnak a jogosult más, a szolgáltatás tárgyán kívüli vagyontárgyai (dologi károk).

A szolgáltatás hibája a dolog rendeltetésétől függően megfoszthatja a jogosultat attól a várt előnytől, vagyongyarapodástól, amelyhez hibátlan szolgáltatás esetén hozzájutott volna; a kellékhiba például a hasznot hajtó termelésben gazdasági kiesést okozhat (elmaradt haszon jellegű károk). Vagyoni érdeksérelmet okoznak a hibás teljesítés további következményeinek elhárítása, az érdeksérelem enyhítése érdekében felmerült indokolt kiadások (költségek) is.

A kártérítés így elsősorban a következménykárokra vonatkozik és a vagyoni érdeksérelem pénzbeli reparációját biztosítja, amikor a szolgáltatás hibájával okozati összefüggésben, de magán a hibán kívül keletkezik hátrány a jogosult vagyontárgyaiban.

A kellékszavatosságnak ezzel szemben lényegében az a szerepe, hogy a szolgáltatás hibájában álló kárt a hibásan teljesítő fél kimentésétől függetlenül rendezze.

Más szóval a szavatosság a szolgáltatás hibájában álló vagyoni érdeksérelem behatárolt körében a kártérítés általános funkcióihoz képest hasonló szerepet tölt be, e vonatkozásban a szavatosság a kártérítéshez képest tehát speciális jogintézmény.

A szavatosság kizárólag a szolgáltatás hibájában álló vagyoni érdeksérelemre hat, és elsősorban a hiba természetbeni orvoslására irányul, a pénzbeli reparáció pedig a szavatossági jogok rendszerében csak a második lépcsőben alkalmazható, és feltételektől függő jogkövetkezmény.

A Ptk. koncepciója az, hogy a hibás teljesítésből eredő kártérítési igényt a kellékszavatossági határidők lejárta után (az általános elévülési határidőn belül) csak a szavatossági jogokkal nem reparálható „következménykárok” tekintetében kívánja megengedni.

A jogosult hibás teljesítés miatti, a szolgáltatás tárgyában keletkezett károk iránti kártérítési igénye a kellékszavatossági jogok érvényesítésére meghatározott határidőn belül évül el.

A Ptk. tehát nem kívánja lehetővé tenni, hogy a jogosult a szavatossági határidők elmulasztását követően kártérítés címén követelhesse mindazt, ami szavatosság címén már nem volt érvényesíthető.

A szolgáltatás hibájában álló vagyoni érdeksérelem reparálására a Ptk. a kellékszavatosságnak ad prioritást.

Ebből a törvényi alapállásból következik, hogy a szolgáltatás hibájában álló vagyoni hátrány miatt kártérítés – mint ahogy az árleszállítás szavatossági igény is – csak a természetbeni kellékszavatossági jogok feltételei hiányában követelhető!

Ez közelebbről azt jelenti, hogy a hibás teljesítéssel a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károk pénzbeli megtérítését a jogosult csak akkor követelheti, ha kijavításnak vagy kicserélésnek nincs helye, vagy ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélését nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.

A gyakorlatban ugyanakkor a törvényi feltételeket, így különösen a természetbeni reparációhoz fűződő érdekmúlást a konkrét tényállás feltételei szerint rugalmasan, nem pedig merev értelmezésben célszerű kezelni.

A jogosult érdekmúlásának alátámasztásául lényegében ugyanazon körülményekre hivatkozhat, mint a második lépcsőben gyakorolható kellékszavatossági jogok esetén, más szóval ebből a szempontból a kártérítés az árleszállítás, kijavíttatási költség megtérítése és elállás szavatossági jogok mellé lép, azokhoz hasonlóan alkalmazható.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.