A tartozások elszámolása

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Kaltenecker Dániel | 2024.11.07 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Jelen írásunkban azzal a kérdéssel foglalkozunk, hogy miként kell/lehet elszámolni a kötelezett (adós) részteljesítését, másképpen fogalmazva: hogyan kell elszámolni, ha a több követelésünknek csak egy részét fizeti meg a kötelezett (adós).

Mit értünk részteljesítés alatt? Ha a pénztartozás teljesítéseként a kötelezett által megfizetett összeg az egész követelés (tartozás) kiegyenlítésére nem elegendő.

Miért fontos téma ez? Nagyon sok szempontból; főleg a gazdasági forgalommal összefüggésben kötelező könyvelés és adózás szempontjából. Mire kell elkönyvelni a beérkezett részteljesítés összegét, a befolyás alapú adózás (pénzforgalmi áfa) esetén mikor válik esedékessé és mekkora összegű közteher befizetése.

Hogyan kell elszámolni a részteljesítést?

Többlépcsős a válaszunk, azaz ha az adott pont szerint nincs válasz, akkor ugrunk a következő pontra és így tovább, míg nem előbb-utóbb lesz egy válaszunk.

1.A szerződés szerinti rendben

Amennyiben a felek a szerződésükben külön gondolnak arra az esetre is, hogy lejárt esedékességű tartozásokat milyen rendben számolják el egymás között, akkor a (nagyon előrelátó) felek által meghatározott rend az irányadó. Például mondhatják azt is, hogy a részteljesítés időpontjához legközelebb eső esedékességű követelésre számolják el (így a korábbi tartozások kamatai tovább ketyegnek).

2.A kötelezett rendelkezése alapján

Ha a kötelezettet a jogosulttal szemben több egynemű szolgáltatás terheli, és a felajánlott teljesítés nem fedezi valamennyi tartozását, a kötelezett a teljesítés időpontjában megjelölheti, hogy mely tartozására kívánja azt elszámolni [Ptk. 6:41. § (1) bekezdése]. Tipikus példa erre a rendelkezésre a közlemény rovatban az adott számla számának feltüntetése.

3.A jogosult választása szerint

A kötelezettel szembeni másik fél (tehát a jogosult) eldönteni, hogy az esedékes és nem vitás tartozások közül a teljesítést melyik tartozásra számolja el. [Ptk. 6:41. § (1) bekezdése]

4/A.Általános szabály (nem csak pénztartozásokra)

Ha egyik fél sem rendelkezett, vagy a jogosult döntéséről a kötelezettet nem értesítette, a teljesítést a régebben lejárt, azonos lejárat esetén a kevésbé biztosított, egyenlő mértékben biztosított követelések közül a kötelezettre terhesebb tartozásra kell elszámolni. [Ptk. 6:41. § (3) bekezdése]

4/B.Speciális szabály kizárólag pénztartozásokra

Ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt – ha a jogosult eltérően nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel –

• elsősorban a költségekre,
• majd a kamatokra
• és végül a főtartozásra kell elszámolni.

Nagyon fontos és a gyakorlatban – tapasztalatom szerint – ritkábban alkalmazott vagy ismert szabály: Ha két cég közötti szerződésből eredően az egyik cég több lejárt esedékességű számla összegével tartozik a másik irányába, akkor részteljesítés és kötelezetti eltérő rendelkezés hiányában a jogosult megteheti, hogy

• elsősorban a számlánként járó 40 EUR összegű behajtási költségátalányokra (felhívjuk olvasónk figyelmét, hogy a joggyakorlat alapján a költségátalányt esedékessé kell tenni felszólító levéllel, tehát az önmagától nem válik esedékessé),
• másodsorban az egyes tartozásoknak a vállalkozások között irányadó késedelmi kamatára,
• harmadsorban a tőketartozásokra; itt azonban bejön a 4/A. pont szerinti főszabály, azaz a régebben lejárt tőketartozásokra kell elszámolni.

5.Arányos elszámolás

Ha a teljesítés a 4/A. pont alapján nem számolható el, azt valamennyi tartozásra arányosan kell elszámolni.

Ahogyan tehát a fentebb írtak szerint látjuk, a több tartozás esetén irányadó elszámolási szabályokat a feleknek érdemes lehet már a szerződés szintjén (ideértve adott esetben a tartozások keletkezésekor kötött részletfizetési megállapodást is) rendezni. Rögzíthető ugyanakkor, hogy a kötelezett adós rendelkezése esetén az elszámolásnak az ő döntése szerint kell történnie. A lehetőségek akkor nyílnak ki a jogosult számára, ha az adós nem rendelkezik.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.