A váltott gondoskodás szabályozása a Ptk.-ban

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2023.04.27 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A Ptk. korábban nem rendelkezett arról a lehetőségről, hogy a szülők váltva gondozzák-neveljék a gyermeküket (váltott gondoskodás), de ennek a megoldásnak az alkalmazhatóságát nem is zárta ki. 

A 2021. évi CXXII. törvény azonban 2022. január 1-jei hatállyal jelentős változtatást léptetett életbe annak kifejezett rögzítésével, hogy a szülők a közös szülői felügyeletet akként is gyakorolhatják, hogy felváltva, azonos időtartamban jogosultak és kötelesek a gyermek nevelésére és gondozására. 

Tekintve, hogy a váltott gondoskodásban korábban is megállapodhattak a szülők – és erre esetenként sor is került a gyakorlatban –, az új rendelkezés nem egy korábban nem létező intézmény bevezetését jelenti, a fontossága ugyanakkor aligha hangsúlyozható eléggé.

A váltott gondoskodást a Ptk. 2021. december 31-ig sem tiltotta, de nem is rendezte. (A Ptk. kodifikációja idején felmerült ugyanakkor az az elképzelés, hogy nem lenne haszontalan a váltott gondoskodást mint lehetőséget is kizárni, azaz tiltani, de végül a kódex ezt a megoldást hallgatólagosan mégis lehetővé tette, igaz, csak arra az esetre, ha a szülők ebben állapodtak meg.) 

A Ptk. hatálybalépése óta eltelt időben a bíróságok elé kerültek olyan helyzetek, amikor nyilvánvaló volt, hogy a szülői felügyeletet a gyámhatósági vagy bírósági rendezésig lényegében váltott gondoskodásként valósították meg a szülők, illetve kifejezetten abban is állapodtak meg. 

Az ítélkezési gyakorlat a váltott gondoskodást rögzítő megállapodások jóváhagyására bőségesen szolgált példákkal, ugyanakkor – miután jogintézményként nem került szabályozásra – sok esetben még a rendszerbeli elhelyezése is kérdéseket vetett fel.

Korábban sem volt helyeselhető azonban az a „megoldás”, ha váltott szülői felügyeletet rögzítettek a szülők, azaz azt, hogy a szülői felügyelet hetente, kéthetente „mozog” a szülők között. Ez nemcsak jogbizonytalanságot eredményez a családi viszonyban, hanem a Ptk. szülői felügyeletről alkotott felfogásával sem volt – és jelenleg sem – egyeztethető össze. 

Ennek következményeként a váltott gondoskodást korábban is csak a szülők közös szülői felügyeletének az intézményén, annak „halmazán” belül lehetett elképzelni, különösen azért, mert valamennyi kérdésben továbbra is közösen döntenek a szülők és emellett van szó a gyermekről való fizikai gondoskodás megosztásáról. 

A Ptk. hatálybalépése óta volt példa olyan döntésekre is, amelyeknek a keretei között a váltott gondoskodás rendkívül szélesre engedett kapcsolattartással valósult meg. (Különösen akkor került erre sor, ha a gyermek életében már kialakult ennek a megoldásnak a ritmusa, azaz a nagyon szélesre engedett kapcsolattartás csak a fennállt helyzetet véglegesítette.)

Azokban az európai országokban, ahol gyakrabban megvalósul a váltott elhelyezés és már rendelkezésre állnak tapasztalatok is, megmutatkozik, hogy az egyik szülőre – és így akár a gyermekre is – számos esetben hátrányos, ha a szülők anélkül állapodnak meg a váltott gondoskodásban, hogy (ezzel együtt) a gyermek tartásának a kérdését rendeznék.

Az Új Ptk. Tanácsadó Testület – a jövőben is követésre érdemes – választ adott a váltott gondoskodáshoz kapcsolódó következő kérdésre is: „A közös szülői felügyelet keretei közötti »váltott elhelyezés« esetében megjelölhető-e mindkét szülő lakása a gyermek lakóhelyeként?” A válasz az, hogy a szülők kötelesek a gyermek lakóhelyének a rögzítésére, ez a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (2) és (3) bekezdése, valamint az annak végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 30. §-a alapján is szülői kötelezettség. 

A szülőknek tehát váltott gondoskodás esetén is rögzíteniük kell, hogy kettőjük közül melyikük lakóhelye szolgál a gyermek lakóhelyéül. 

Ha a váltott gondoskodás kéthetenkénti vagy többhavonkénti váltásban valósul meg, akkor gyakorlatilag előfordulhat, hogy a gyermek ténylegesen két helyen lakik, azonban ilyen esetben is csak egy nyilvántartott lakóhelye lehet; ez gyermekvédelmi szempontból szintén lényeges kérdés.

A 2022 januárjában hatályba lépett új szabályozás világossá tette, hogy a váltott gondoskodás a közös szülői felügyelet kategóriáján belül, annak egy további típusaként létezik a hazai családjogban. A különbség abban áll, hogy a váltott gondoskodás nélküli közös felügyelet keretei között a szülői felügyeletet mindkét szülő teljeskörűen gyakorolja ugyan, de ez jogi értelemben vett közösséget jeleni, nem pedig a fizikai értelemben vett „közösséget”: a gyermek lakóhelye pedig az egyik szülő mindenkori lakóhelye. 

A váltott gondoskodás az előzőekben említett fizikai közösséget is megvalósítja: miután a szülők nem élnek együtt, nyilvánvalóan már nem gondozhatják együttesen a gyermeket, olyan módon azonban igen, hogy a gyermek felváltva tartózkodjon/lakjon a szüleinél. A Ptk. kifejezetten az azonos időtartamú váltást nevesíti, nem tér ki arra a lehetőségre, amikor eltérő napok (időtartam) szerint valósulnak meg a váltások.

A váltott gondoskodás mindezidáig biztosan nem volt általános megoldás, de egyre gyakrabban jelölték meg a külön élni szándékozó szülők, s számuk a szabályozással gyarapodhat. 

A közös szülői felügyelet esetében is feltétlenül indokolt lenne gyermekjogi szempontból ténylegesen biztosítani a lehetőséget a gyermeknek arra, hogy elmondhassa a véleményét és ez fokozottan igaz a váltott gondoskodás esetében. 

Míg a közös szülői felügyelet keretei között a gyermek rendszerint az egyik szülővel él, addig váltott gondoskodás esetében azt a terhet kell felvállalnia, hogy váltja a lakóhelyét szülei között, ez pedig minden bizonnyal akkor is megterhelő lehet, ha a szülők – akár a gyermek alacsony életkorából adódóan – gondoskodnak a gyermek egyik otthonból a másik lakóhelyre történő eljuttatásáról, illetve az onnan visszajuttatásáról. 

Ismeretes olyan megoldás a váltott gondoskodás tekintetében, amikor a szülők a közös családi otthonban maradó gyermeket gondozzák felváltva (azaz nem a gyermek váltja a lakóhelyét, hanem a szülők váltják egymást a korábbi közös családi otthonban), azonban gyakrabban valósul meg a váltás olyan módon, hogy a gyermek meghatározott ideig az egyik szülő, majd meghatározott (ugyanannyi) ideig a másik szülő otthonában tartózkodik.

A megállapodás megszerkesztésében esetlegesen eljáró ügyvéd, közjegyző, más szakember feladata felhívni a szülők figyelmét arra, hogy a gyermek nem a megállapodás tárgya, és amennyiben váltott gondoskodásban kívánnak megegyezni, azt a gyermekkel is szükséges megbeszélni és őt erről az életkorának megfelelő módon tájékoztatni. 

Ezzel összefüggésben minden bizonnyal a bíróságnak is alaposan meg kell vizsgálnia egy ilyen megállapodást, hiszen a váltott gondoskodásnak több alapvető feltétele is van, így – egyebek között – mindkét szülő otthonában kell lennie olyan helyiségnek, amely alkalmas arra, hogy a gyermek lakóhelyéül szolgáljon, továbbá a két szülő otthona közötti távolság sem lehet akkora, hogy az a különösen óvodába, iskolába, különórákra stb. járó gyermek életét megnehezítse. 

Jelentősége van a megállapodás jóváhagyása során természetesen annak is, hogy milyen életkorú, fizikai és mentális egészségi állapotú gyermekről van szó, miként gondoskodnak a szülők a testvérekről, s annak is, hogy miként képzelik el a váltott gondoskodás megvalósítását a mindennapok szintjén. Lényeges kérdés továbbá, hogy a gyermeknek milyen gyakran kell a váltásokat megvalósítania a szülők között, hiszen a Ptk. csak az azonos időtartamot rögzíti. A bíróságnak ekkor is a legfontosabb feladata a gyermek érdekének a védelme.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.