A végrehajtási eljárás felfüggesztése és szünetelése

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Juhász Gábor | 2023.03.30 | Követeléskezelés

A gyakorlatban rendszerint előfordul, hogy a végrehajtási eljárás szünetelését és felfüggesztését összekeverik a végrehajtási eljárásban nem jártas személyek. Jelen írásomban a felfüggesztés és a szünetelés közötti lényeges különbségeket szeretném bemutatni.

Mind a két jogintézményt a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) szabályozza. További közös vonás a szünetelésben és a felfüggesztésben, hogy megakasztja a végrehajtási eljárást. A végrehajtó intézkedései mind a két esetben hatályukban fennmaradnak, azonban a felfüggesztés tartalma alatt a végrehajtó további végrehajtási cselekményeket nem foganatosíthat. Lényeges különbség a jogintézmények között, hogy a szünetelést maga a végrehajtó állapítja meg, viszont a felfüggesztésről a foganatosító bíróság végzéssel dönt érdemben. 

A felfüggesztésnek vannak kötelező és mérlegelést igénylő esetei. A kötelező eseteket nevesíti a Vht.; ilyen például az az eset, amikor a végrehajtást kérő kérelmezi a felfüggesztést, és az más jogát nem sérti. Ennek a két konjunktív feltételnek meg kell valósulnia és a foganatosító bíróság elrendeli a felfüggesztést. A Vht. elég nagy rendelkezési jogot ad a végrehajtást kérőnek a felfüggesztés vonatkozásában.

Tipikus mérlegelést igénylő eset az, amikor az adós kezdeményezi a felfüggesztést. Ha az adós a felfüggesztési kérelmében igazolja a foganatosító bíróságnak a méltányolható körülményt és a végrehajtási eljárás során nem sújtották rendbírsággal, akkor a foganatosító bíróság elrendelheti a felfüggesztést. A méltányolható okokat a joggyakorlat tölti meg tartalommal, de példálózó jelleggel a Vht. nevesít pár esetet, ilyen méltányolható körülmény: az adós hosszan tartó és súlyos betegsége, kiskorú gyermeket egyedül nevelő munkanélküli szülő esete, az adóst súlytó természeti katasztrófa. 

A foganatosító bíróság, amennyiben szükségesnek látja, a végzés meghozatala előtt meghallgatja a feleket és döntését 15 napon belül közli a végrehajtóval. A felfüggesztés fenntartásának indokoltságát a foganatosító bíróság bármelyik fél kérelmére felülvizsgálja. 

A Vht. nevesíti a szünetelés alapjául szolgáló okokat. Amennyiben a Vht. 52. §-ában foglalt valamely ok megvalósul, arról a végrehajtónak jegyzőkönyvet és díjjegyzéket kell készítenie, amit a végrehajtási eljárásban a feleknek köteles megküldeni. A szünetelési okok közül kiemelem azt az esetet, amikor az adós részletet teljesít a végrehajtást kérő vagy a végrehajtó számára, valamint az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya, illetőleg a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen volt.

A részletfizetés tartalma alatt a végrehajtó nem foganatosíthat semmilyen végrehajtási cselekményt az ügyben mindaddig, amíg az adós határidőben teljesíti a részleteket. A végrehajtó nem foganatosíthat a szüneteléssel érintett ügyben hatósági átutalási megbízást, végrehajtói letiltást, nem közölhet becsértékét, nem tűzhet ki árverést és nem folytathat le a Vht. 47. §-a szerinti vagyonkutatást sem. Ha a végrehajtási eljárás azért szünetel, mert az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya, illetőleg a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen volt, akkor a végrehajtást kérő az eltelt időre hivatkozással kérheti, hogy a pótköltség megfizetését követően a végrehajtó adja ki a Vht. 47. §-a szerinti megkereséseket és azok eredményéről tájékoztassa. A Vht 47. §-a szerinti megkeresések kibocsátásával a végrehajtást kérő megszakíthatja a szünetelő ügyben a végrehajtási jog elévülését. A szünetelés megállapítását követő 5 éven túl az adós alappal hivatkozhat a végrehajtási jog elévülésére és kezdeményezhet végrehajtási eljárás megszüntetése és korlátozása iránti pert.

A szünetelésben és a felfüggesztésben közös vonás, hogy megakasztja a végrehajtási eljárást, de jogi természetükben különböznek. A szünetelést a végrehajtó állapítja meg, a felfüggesztést pedig a foganatosító bíróság végzéssel rendeli el. A szünetelés tartalma alatt az adós a tartozását részletekben rendezheti, ellentétben a felfüggesztéssel, ahol nem lehet foganatosítani végrehajtási cselekményt. A szünetelés során a teljes végrehajtási eljárás szünetel, a felfüggesztés vonatkozhat egy vagyontárgyra, végrehajtási cselekményre vagy akár az egész végrehajtási eljárásra. 

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.