A végső megoldás: bírság!?

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2019.04.04 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

Folytatva a korábbi blogbejegyzésekben (Mit érdemel az a bűnös…?, Néhány gondolat a hulladékgazdálkodás szankciórendszeréről, Vesztegzár, de nem a Grand Hotelben…, A zár alá vétel mint hulladékgazdálkodási szankció) megkezdett ismertető sorozatot a hulladékgazdálkodás szankciórendszeréről, jelen cikk témája a hulladékgazdálkodási bírság, a gazdasági szereplők számára talán legfájdalmasabb szankció.

A hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) csak érintőlegesen, mintegy keretjelleggel rendezi a bírsággal kapcsolatos előírásokat.

Bíróság kiszabható természetes vagy jogi személlyel szemben és egyéni vállalkozóval szemben abban az esetben, ha

• a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti,
• hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, továbbá attól eltérően végez, vagy
• a melléktermék előállításáról vagy képződéséről a környezetvédelmi hatóságot nem vagy nem megfelelően tájékoztatja, hulladékot termékként vagy melléktermékként használ fel, forgalmaz vagy tárol.

A bírságot a környezetvédelmi hatóság, bizonyos esetekben pedig az illetékes jegyző szabja ki.

A hulladékgazdálkodási bírságot a jogsértés szerint háromféle módon, (i) egyszerű bírságként, (ii) mérlegelési szempontok alapján megállapított bírságként vagy (iii) alapbírság és módosító tényezők szorzataként megállapított bírságként kell kiszabni.

A bírság kiszabása abban az esetben mellőzhető, ha a jogsértés a tevékenység vagy mulasztás súlyára, az elkövetés vagy kötelezettségszegés következményeire tekintettel annyira csekély, hogy bírság alkalmazása szükségtelen.

Részleges mentesülési esetként említhető, ha a kötelezett a kiszabott bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt az eredeti állapotot helyreállítja, illetve a jogellenes állapotot megszünteti. Ebben az esetben a környezetvédelmi hatóság – bizonyos kivételekkel – a bírságot kérelemre csökkentheti, ha a bírság célja csökkentett összeggel is elérhető.

A hulladékgazdálkodási bírság az alábbi esetekben nem mérsékelhető:

1. visszafordíthatatlan környezetkárosítás történik,
2. a jogsértés ugyanazon jogsértés ismétlődésével vagy egyéb súlyosbító körülmény felmerülésével valósul meg, vagy
3. a jogsértés a hulladékgazdálkodási tevékenységet ellenőrző környezetvédelmi hatóság szándékolt félrevezetésével, ellenőrzésének akadályozásával jár együtt.

Fontos szabály, hogy a hulladékgazdálkodási bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására vagy a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy eredeti környezeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

Javasolt tehát kiemelt odafigyeléssel végezni a hulladékgazdálkodási tevékenységet, mert könnyen húsba vágó következményei lehetnek a mulasztásnak.

A következő cikkben erre is kitérünk az egyes esetekben kiszabható konkrét bírságösszegek bemutatása során.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.