A zálogjogosult lehetőségei, ha az adós nem fizet II.

Szerző(k): Dr. Jean Kornél | 2018.07.12 | Követeléskezelés

Cikkünk első részében röviden szót ejtettünk a zálogjog kapcsán a törvényi szabályozás fő törekvéséről, a zálogjog megalapításáról és a zálogjogosult ún. kielégítési jogának megnyílásáról. Emellett általánosságban szóltunk arról, hogy a zálogjogosultnak milyen törvény adta lehetőségei vannak arra az esetre, ha az adós a zálogjoggal biztosított követelést annak esedékessé válásakor nem teljesíti.

Tisztáztuk, hogy a jogosult kielégítési jogának gyakorlása bírósági végrehajtás útján és azon kívül történhet. Ha pedig a jogosult úgy dönt, hogy jogát bírósági végrehajtáson kívül kívánja érvényesíteni, akkor alapvetően három lehetőség közül választhat: i) a zálogtárgy zálogjogosult általi értékesítése vagy ii) a zálogtárgy tulajdonjogának a zálogjogosult által történő megszerzése vagy iii) az elzálogosított jog vagy követelés érvényesítése.

Fontos, hogy a módok között a jogosult választhat, sőt a kielégítési jog érvényesítésének választott módjáról másikra is áttérhet, ha úgy dönt.

Ebben az írásunkban a kielégítési módok közül a zálogtárgy zálogjogosult általi értékesítését vizsgáljuk meg közelebbről. Mi az első lépés az értékesítés során? Ki tarthatja magánál a zálogtárgyat a kielégítési jog megnyílása után? Milyen módon történhet pontosan az értékesítés?

Első lépésként a zálogjogosultnak előzetes értesítési kötelezettsége van, mielőtt értékesítené a zálogtárgyat, méghozzá egy meghatározott személyi kör irányába. A Ptk. tételes felsorolása alapján előzetesen értesíteni kell az értékesítés előtt a zálogkötelezettet, a zálogtárgyat terhelő egyéb zálogjogok jogosultjait vagy éppen a nyilvántartásban (pl. ingatlan, gépkocsi) szereplő zálogtárgy esetén azokat a személyeket, akiknek a zálogtárgy kapcsán a nyilvántartásba bejegyzett joguk van.

A törvény kivételesen lehetőséget biztosít a zálogjogosultnak arra, hogy előzetes értesítés nélkül is értékesítse a zálogtárgyat, mégpedig a következő két esetben: i) ha a zálogtárgy gyorsan romló vagy egyéb olyan dolog, amelynek értéke a késedelem hatására jelentősen csökkenne vagy ii) ha olyan dolog vagy jog, amellyel tőzsdén kereskednek.

Nagyon fontos pontja az értékesítés folyamatának, hogy a zálogjogosult a kielégítési jog megnyílása után jogosult a zálogtárgyat értékesítés céljából birtokba venni és ennek érdekében felszólítani a zálogkötelezettet.

A birtokba bocsátás teljesítésére különbséget kell tenni ingó és ingatlan zálogtárgy között: a törvény szerint ingó zálogtárgy esetén legalább tíznapos, ingatlan zálogtárgy esetén legalább húsznapos határidőt kell szabni. A törvény – védve a zálogkötelezett érdekeit – a lakóingatlan kiürített állapotban való birtokba bocsátásának teljesítésére legalább három hónapos határidőt határoz meg.

Az értesítést és a birtokbavételt követően sor kerülhet az értékesítése. Az értékesítés során kulcsszóként említi a törvény a kereskedelmi észszerűség elvét. A kereskedelmi észszerűség követelménye azt jelenti, hogy a zálogjogosult az értékesítés során törekedjen a vételár maximalizálására, ennek megfelelően válassza ki a meghirdetés és az értékesítés helyét, idejét és módját, vegye igénybe az adott piacon szokásos hirdetési és értékesítési csatornákat és technikákat, szükség esetén vonjon be szakértőket, értékelőket, közvetítőket.

A sikeres értékesítést követően utolsó lépésként pedig következhet az elszámolás a felek között.

A zálogjogosult az értékesítést követően késedelem nélkül köteles írásbeli elszámolást készíteni. Ebben az elszámolásban meg kell jelölnie a befolyt vételárat, az esetlegesen beszedett hasznokat, és az értékesítéssel kapcsolatos és egyéb (zálogtárgy őrzése, állagának fenntartása) költségeket.

Ezt követően pedig nem marad más, mint felosztani a befolyt vételárat a zálogjogok rangsora és a zálogjoggal biztosított követelések mértéke szerint, és az ezek után fennmaradó összeget a zálogkötelezettnek kiadni.

Cikkünk következő (III.) részében a zálogtárgy tulajdonjogának a zálogjogosult által történő megszerzésével folytatjuk. Ki fogunk térni többek között a Ptk. fogyasztókra vonatkozó speciális rendelkezéseire is, amelyekkel a törvény a fogyasztó zálogkötelezett részére biztosít garanciális szabályokat.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.