Ajándékozásról jogi szemszögből

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Édes Fanni | 2021.02.18 | Ingatlan

A korábbi szabályozás szerint csak az egyenes ági rokonok, például a szülő és gyermek közti ajándékozás élvezett mentességet az illetékfizetés alól. Az elmúlt fél évben azonban változtak a jogszabályok, így ma a fentieken túl értékhatártól függetlenül illetékmentes a testvérek közötti öröklés és ajándékozás is.

Következő cikkünkből kiderül, hogy pontosan mire terjed ki a mentesség, és hogyan vehető igénybe, valamint utalunk arra, hogy hogyan hat a módosítás a folyamatban lévő ügyekre.

Az ajándékozási illeték az ajándékozással történő vagyonszerzéshez kapcsolódik. Lehet szó ingatlan vagy ingó ajándékozásáról egyaránt. A vagyoni értékű jogok körében – mint például a haszonélvezeti jog vagy a termőföld használati jog – ajándéknak számít a vagyoni értékű jog ingyenes alapítása, ingyenes átengedése, és a vagyoni jogról történő ellenérték nélküli lemondás.

Főszabály szerint az ajándékozással történt vagyonszerzés esetén az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Itv.) meghatározott módon ajándékozási illetéket kell fizetni, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150.000 forintot meghaladja.

Az ajándékozási illeték általános mértéke a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18%. A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog – például haszonélvezeti jog – ingyenes szerzése esetén az ajándékozási illeték mértéke 9%. Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának ajándékozása esetén az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese. Zárójelben itt hozzátesszük, hogy a gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértékét a jármű hajtómotorjának hatósági nyilvántartásban feltüntetett – kilowattban kifejezett – teljesítménye, és a jármű gyártási évétől számított kora alapján kell meghatározni.

Az ajándékozási illeték alapja az ajándék tiszta értéke. Az ajándék tiszta értéke azt az értéket jelenti, amely az ajándékot terhelő esetleges adósság (például köztartozás) és az egyéb teher értékének levonása után marad. Az adósság és más teher fennállását és összegét a megajándékozott köteles igazolni. A megajándékozottnak az ajándékot terhelő, igazolhatóan általa átvállalt adósság és egyéb terhek után visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni, kivéve, ha a vagyonszerző és az ajándékozó egyenes ági rokonok vagy örökbefogadáson alapuló rokonok.

Az ajándékozási illeték megfizetése alóli mentesség körében sok érdekesség található, mint például a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék, a munkáltató által a munkavállaló számára adott ingyenes juttatás, az üzletrész ingyenes megszerzése, vagy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földhasználati jog ingyenes átengedése, megszerzése is.

A mentességeket az Itv. részletesen felsorolja, most az egyenes ági rokonok és a testvérek közti ajándékozást vizsgáljuk meg közelebbről. Jó hír, hogyha a vagyonszerzési iratokból egyértelműen megállapítható, hogy testvérek közötti ajándékozásról van szó, akkor nem kell kérelmet benyújtani, a NAV az illetékmentességet hivatalból biztosítja.

Ingatlan ajándék esetén a földhivatalhoz benyújtandó B400-as adatlapon lehet jelezni a mentességet. Az illetékmentes vagyonszerzésről a kérelmező nem kap külön értesítést, és nem kerül kibocsátásra fizetési meghagyás, hanem az illetékmentesség ténye az ügyiratra kerül feljegyzésre.

A folyamatban lévő ügyek tekintetében a 2020. július 8. napi dátum irányadó, azaz, ha a vagyonszerzés után akár fizetési meghagyás érkezett, akár illeték került megállapításra, és a döntés ezen a napon még nem volt végleges, akkor a döntést kibocsátó igazgatóságnál lehet kérelmezni a megállapított illeték törlését vagy a befizetett illeték visszatérítését. Az illeték visszaigénylésével, vagy törlésével kapcsolatban korábbi cikkünket ajánlom szíves figyelmébe, melyet itt https://www.jogado.hu/az-illetek-visszaigenylesenek-menete-es-jellemzo-esetei/ tud megtekinteni.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.