Általános szerződési feltételek közbeszerzési-jogi vetületei

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Csepy Dorottya | 2019.10.10 | Közbeszerzés

Amennyiben az általános szerződési feltételek (ÁSZF) a szerződés része, annak egyoldalú, nyertes ajánlattevő általi módosítása fokozott körültekintést igényel.

A Kbt. nem minden esetben teszi az ajánlatkérő kötelezettségévé, hogy az eljárást megindító dokumentumok között részleteiben kidolgozott szerződéstervezetet is közzétegyen. Így például a Kbt. 114. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő a nemzeti eljárásrendben lefolytatandó árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén a Kbt. 57. § (1) bekezdés a)-b) pontjában felsoroltakon kívül jogosult szerződéstervezet helyett a lényeges szerződéses feltételeket közölni. Ebben az esetben a közbeszerzési eljárás megindításakor az ajánlatkérőnek pontosan azt kell meghatároznia, hogy mit tekint a megkötésre kerülő szerződés esetében lényeges szerződéses feltételeknek. A felhívásban is rögzített adatok mellett (teljesítés helyszíne, határidő, mennyiségi és minőségi követelmények stb.) nem szabad megfeledkezni a Kbt. által előírt kötelező szerződéses feltételekről sem, a Kbt. 114. § (3) bekezdése ugyanis ezek alól nem ad mentesítést.

Abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem bocsát rendelkezésre részletesen kidolgozott szerződéstervezetet, a teljesítésre vonatkozó részletszabályok a nyertes ajánlattevő általános szerződési feltételeivel (a továbbiakban: ÁSZF) is pótolhatók. Itt szükséges megjegyezni, hogy a Ptk. 6:77. § (1) bekezdése értelmében általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.

Közbeszerzési-jogi aspektusból a fenti definícióból kiolvasható „egyoldalúság” ütközhet a Kbt. szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezéseivel, ugyanis a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés módosítására csak a Kbt. 141. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén kerülhet sor.

A Kbt. 141. § (1) bekezdése alapján ugyanis a Kbt. szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell a szerződés felek – vagy az erre jogosult valamelyik fél – általi módosítására, valamint a felek jogviszonyának a szerződésben foglalt rendelkezéseknek megfelelő változására.

A fentiek alapján jogosan merül fel tehát a kérdés: a szerződéskötést követő ÁSZF-módosítást hogyan tudják kezelni a felek közbeszerzési-jogi oldalról?

Álláspontunk szerint abban az esetben, ha a szerződő felek alkalmazzák a nyertes ajánlattevő által kidolgozott ÁSZF-t, mely egyúttal a szerződés részévé is válik (függetlenül attól, hogy milyen formában teszik a szerződés mellékletévé), a feleknek az ÁSZF, mint a szerződésre kiterjedő hatályú általános feltételrendszer megváltoztatásakor is az általános szerződésmódosítási szabályok alkalmazásával kell eljárniuk.

Természetesen nincs akadálya annak, hogy az ajánlatkérő felülvizsgálati záradék keretében, minden érdeklődő számára előre megismerhető módon rendezze a szerződés teljesítése során nagy valószínűséggel bekövetkező helyzeteket, áttörve ezzel a Kbt. szabta kereteket. Azonban ilyen záradék szövegezése során nélkülözhetetlen azon körülményeknek a pontos ismerete, melyekben a teljesítés során nagy valószínűséggel változás állhat be.

A fentiekre tekintettel a szerződő felek részéről fokozott körültekintést igényel az alkalmazott ÁSZF egyoldalú, a nyertes ajánlattevő elhatározásából eredő módosítása. Mindamellett, hogy az ÁSZF módosítása egyúttal a szerződés módosítását is eredményezi, meg kell felelnie a Kbt. szerződésmódosításra vonatkozó feltételrendszerének is.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.