Amit a gondnokság alá helyezésről érdemes tudni

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. , Dr. Sándor Géza Árpád | 2019.03.14 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét a Ptk. vagy a bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete nem korlátozza. Aki pedig cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot. A belátási képesség csökkenése azonban a cselekvőképesség elvesztéséhez is vezethet. Jelen cikkünkben a cselekvőképesség korlátozását ismertetjük.

A cselekvőképesség korlátozása súlyosan sérti az emberi méltósághoz való jogot, de bizonyos esetekben elkerülhetetlen annak érdekében, hogy az ügyeinek vitelére képtelen és ezért kiszolgáltatott felnőtt személyének és vagyonának védelmét biztosítani lehessen. Az önrendelkezési jog e jelentős korlátozására pedig csak szigorú állami garanciák mentén kerülhet sor.

Az olyan helyzetekre, amikor a belátási képesség még csak olyan csekély mértékű fokban csökken, hogy az érintett érdekének védelme a cselekvőképesség korlátozása nélkül is biztosítható, az új Ptk. bevezette az ún. támogatott döntéshozatal intézményét. A gyámhatóság az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú számára, annak kérelmére – cselekvőképessége korlátozásának elkerülése érdekében – támogató kirendeléséről határoz. A támogató kirendelése a cselekvőképességet nem érinti, hanem a támogatottal egy bizalmi viszonyban álló személy segíti az ítélőképességében korlátozott személyt döntései meghozatalában.

A cselekvőképesség bíróság általi részleges korlátozására kerül sor, ha az érintettnek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara következtében – tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, és emiatt – egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel – meghatározott ügycsoportban gondnokság alá helyezése indokolt.

A cselekvőképességet korlátozó gondnokság elrendeléséhez az érintett károsodott egészségi állapotának bekövetkezte mellett vizsgálni szükséges azt is, hogy ez az állapot a belátási képességére milyen kihatással bír. A bíróság feladata továbbá, hogy meghatározza azokat a személyi, illetve vagyoni jellegű ügycsoportokat, amelyekben a cselekvőképességet korlátozza, így minden olyan ügyben, amely nem tartozik az érintett ügycsoportokba, a gondnokolt önállóan tehet érvényes jognyilatkozatot. Ilyen korlátozással érintett ügycsoportok lehetnek pl. a munkaviszonyból származó jövedelemmel való rendelkezés; az ingó és ingatlan vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog; a családjogi jognyilatkozatok megtétele, az örökösödési ügyek stb.

Az érintett ügycsoportokra vonatkozó jognyilatkozat érvényességéhez főszabály szerint a gondnok hozzájárulása szükséges. Ez alól kivétel például, hogy a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket, köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez vagy ajándékozhat a szokásos mértékben.

A bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezést rendel el az olyan esetben, amikor valakinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara következtében – tartósan, teljeskörűen hiányzik, és emiatt – egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel – indokolt.

A cselekvőképtelen nagykorú tekintetében nincsen ügycsoportonkénti differenciáltság, minden jognyilatkozata semmis, nevében gondnoka jár el. Ez alól is van kivételi szabály: a cselekvőképtelen által kötött és teljesített csekély jelentőségű szerződés, amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő és különösebb megfontolást nem igényel.

Bizonyos esetekben a jognyilatkozat érvényességéhez nem elegendő a gondnok által történő nyilatkozattétel sem; a gondnokolt személy jogainak megóvása érdekében ehhez a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges. Ide tartoznak például a gondnokolt tartására; örökségére, ingatlanszerzésére vonatkozó jognyilatkozatok.

A gondokság alá helyezést kizárólag a bíróság rendelheti el, de ha a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés látszik indokoltnak, és az érintett személy vagyonának védelme sürgős intézkedést igényel, a gyámhatóság a vagyonra vagy annak egy részére zárlatot rendel el, és ezzel egyidejűleg zárgondnokot rendel ki. A gyámhatóság továbbá arra is jogosult, hogy azonnali intézkedést igénylő esetben ideiglenes gondnokot rendeljen ki.

A gondnokság alá helyezés érdekében a gondokság alá helyezendő személy ellen kell pert indítani; perindításra kizárólag a nagykorú együtt élő házastársa, élettársa, egyenesági rokona, testvére; a kiskorú törvényes képviselője; a gyámhatóság; valamint az ügyész jogosult.

A bíróság az alperes elmeállapotának vizsgálatára igazságügyi pszichiátriai szakértőt rendel ki; ennek keretében a vizsgálat lefolytatásának szükségessége érdekében fekvőbeteg-gyógyintézetben történő, legfeljebb harminc nap időtartamú elhelyezését is elrendelhet.

A bíróság az ítéletében rendelkezik a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálatáról is, amely a cselekvőképesség részleges korlátozása esetén legfeljebb öt év, teljes korlátozása esetén pedig legfeljebb tíz év elteltével hivatalból megindítandó a gyámhatóság által.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.