Amit szabad a szerzőnek, nem szabad a youtubernek?

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Farkas Márton | 2019.06.20 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A több millió feliratkozóval és folyamatosan növekvő marketingerővel rendelkező youtuberek és bloggerek korában már egyáltalán nem meglepő, ha a sikerhez vezető út egyik legbiztosabb eszközének egyre többen az online tartalomgyártást tekintik. Az aktív alkotótevékenység eredményeképp feltöltésre kerülő Youtube-videó vagy podcast-epizód népszerűségét gyakran más szerzők alkotásának felhasználása alapozza meg, ami aztán könnyedén magával hozhatja a szerzők rosszallását és fellépését is, ha a felhasználás nem felel meg az alábbi jogszabályi előírásoknak.

Kiindulópontként rögzítsük, hogy a szerzői jogi törvény védelemben részesíti az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. Ez a védelem az alkotás eredeti, egyéni jellege alapján áll fenn, függetlenül annak esztétikumától vagy a megvalósítás színvonalától. Ebből következően még egy telefonnal felvett vicces videó készítője is gyakorolhatja az alkotásához fűződő szerzői jogait, ha azt az engedélye nélkül használják fel.

A szerzőt megillető legjelentősebb vagyoni jogosultság, hogy művének felhasználására kizárólag ő jogosult engedélyt adni, amiért cserébe főszabály szerint szerzői jogdíjra válik jogosulttá. A szerző (illetve örökösei, jogutódai) ezen jogosultsága azonban nem korlátok nélküli, ugyanis a szerző halálát követő 70 év elteltével alkotásai közkinccsé válnak és ezáltal elvesztik szerzői jogi védelmüket.

Bejegyzésünk témája szempontjából jelentősebb a szerzői jog másik korlátja, az ún. szabad felhasználás joga. A szabad felhasználás alapesete szerint ugyanis a mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.

A szabad felhasználás mind a felhasználási engedély kérése, mind a jogdíj megfizetése alóli mentességet biztosít, ha az megfelel három alapvető törvényi kritériumnak, amit vita esetén a felhasználónak kell bizonyítania:

• kizárólag már nyilvánosságra hozott művek idézhetők;
• nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsíthatja a szerző jogos érdekeit;
• a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiterjesztően értelmezni, tehát a felhasználásnak célhoz kötöttnek kell lennie.

Az idézés révén történő szabad felhasználás egy önálló műalkotás létrehozásának szándékát feltételezi, következésképpen az idézett mű részben vagy egészben történő szabad felhasználása még a forrás és a szerző megjelölése mellett is jogsértő lesz, ha maga a felhasználó egyéni alkotótevékenységet nem tesz hozzá a végeredményként létrejött produktumhoz.

Az idézés terjedelmét illetően a törvényben rögzített, az átvevő mű jellege és célja által indokolt zsinórmértéken túl tételes felsorolásokat hiába keresünk, de érdemes szem előtt tartanunk, hogy az idézés célja semmiképp sem irányulhat az idézett mű szolgai ismétlésére. A felhasználás túlzott mértéke ellentétes a szerzői művekkel szemben megkövetelt eredetiség kritériumával, ezért az idézés minimumára kell törekedni, ha „idegen tollakkal” kívánunk ékeskedni.

Figyelemmel arra, hogy az idézés révén az eredeti alkotásnak csak egy meghatározott részletét használhatjuk fel jogszerű keretek között, a felhasználás során kiemelt figyelmet kell biztosítani az eredeti mű egységének védelmére is. Ennek keretében jogellenes az alkotás minden olyan jellegű megváltoztatása vagy megcsonkítása, amely a szerző becsületét vagy jó hírnevét sérti. A kontextus tisztességes keretek között történő megtartása tehát még paródiafelvételek készítése során is alapvető elvárás.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.