Átláthatóság és a szerződés teljesítésére vonatkozó adatok

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Csepy Dorottya | 2019.12.12 | Közbeszerzés

A szerződéskötést követően az ajánlatkérőt a szerződés teljesítésére vonatkozó adatokra, így a szerződésszegésre kiterjedően is közzétételi kötelezettség terheli.

Az ajánlatkérőt terhelő adminisztratív jellegű közzétételi kötelezettségek nem szűnnek meg az eljárás eredményéről szóló tájékoztató hirdetmény feladásával. Természetesen a Kbt. 37. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás e hirdetmény közzétételével zárul le, azonban az ajánlatkérőt – részben az átláthatóság növelése, részben pedig a közpénzekkel való felelős gazdálkodás elvének érvényesítése érdekében – a szerződés teljesítésére vonatkozó adatok tekintetében is közzétételi kötelezettség terheli.

A Kbt. 43. § (1) bekezdés c) pontja szerint az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által működtetett nyilvános elektronikus szerződéstárban (a továbbiakban: CoRe) és az EKR-ben is közzétenni a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat:

ca) hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre (hirdetmény nélkül induló eljárások esetében felhívásra),
cb) a szerződő felek megnevezését,
cc) azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e,
cd) a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, valamint
ce) az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét a szerződés mindegyik fél – támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet – által történt teljesítését követő harminc napon belül.

A Kbt. 43. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szerződés teljesítésére vonatkozó adatok közzététele esetén a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet 16. mellékletben foglalt mintát kell alkalmazni. A hivatkozott melléklet szerkeszthető formátumban a Közbeszerzési Hatóság oldaláról közvetlenül is letölthető.

A Kbt. 43. §-ában foglalt kötelezettségeket meghaladóan a szerződés teljesítésére vonatkozó adatok dokumentálási, ellenőrzési szempontjaira a Kbt. 142. §-a irányadó. A Kbt. 43. §-ában foglalt adatokat meghaladóan a Kbt. 142. § (5) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóságnak bejelenteni, ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte és ez a szerződés felmondásához vagy elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb jogkövetkezmény érvényesítéséhez vezetett, valamint ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél olyan magatartásával, amelyért felelős, részben vagy egészben a szerződés lehetetlenülését okozta. Ebben az esetben a bejelentésnek tartalmaznia kell a szerződésszegés leírását, az annak alapján alkalmazott jogkövetkezményt, valamint azon dokumentumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő fél a szerződésszegést nem vitatta, vagy, hogy sor került-e a szerződésszegés vonatkozásában perindításra. Perindítás esetén az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóságnak megküldeni a pert lezáró jogerős határozatot.

A teljesítési szakban központi kérdés annak megítélése, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e, illetve egy esetleges szerződésszegés súlyos szerződésszegésnek minősül-e. Az ajánlatkérő különösen nehéz helyzetben van, amikor – közbeszerzési jogkövetkezményekre figyelemmel – a súlyos szerződésszegés megállapításáról kell dönteni. A Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontja[1] szerinti rendelkezés értelmében ugyanis ki kell zárnia az olyan ajánlattevőt, akire a kizárás megalapozott feltételei vonatkoznak. Ahogyan a Fővárosi Törvényszék 107.K.700.700/2018/22. számú ítéletében is megállapításra került, ha helytelenül alkalmazza az ajánlatkérő a kizárást, mert a megfelelő súlyos szerződésszegés tényét nem tudja bizonyítani, ugyanúgy jogot sért, mint azzal, ha a súlyos szerződésszegés ellenére nem alkalmazza a kizárást.

A Kbt. 142. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a nyertes ajánlattevő szerződésszegése esetén az ajánlatkérő alapelvi jogsértést valósít meg azzal, ha a szerződésszegésből eredő igények érvényesítését elmulasztja. A hivatkozott jogszabályhely következtében ugyanis az ajánlatkérő nem mérlegelheti a szerződésszegésből eredő igények érvényesítését abban az esetben, ha a szerződésszegés olyan kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradásával valósul meg, amelyet az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelése során figyelembe vett. Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban a teljesítési határidőt értékelte, nem tekinthet el kötbér alkalmazásától, amennyiben a nyertes ajánlattevő az ajánlatában vállalt teljesítési határidőt késedelmesen teljesíti.

Szintén kötelező a szerződésszegésből eredő igények érvényesítése, hogyha a szerződésszegés eredményeként a teljesítés a szerződés tartalmától olyan mértékben tér el, amely – ha a felek szerződésüket így módosították volna – szerződésmódosításként a 141. § (6) bekezdése szerint lényeges módosításnak minősülne.

Szükséges felhívni a figyelmet, hogy a Közbeszerzési Hatóság részéről a szerződések teljesítésének ellenőrzésekor a Kbt. 43. § (1) bekezdésének c) pontjában megfogalmazott ajánlatkérői kötelezettség is az ellenőrzés tárgyát képezi. A Közbeszerzési Hatóság elnöke pedig hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezhet, ha az ajánlatkérő a Hatóság felhívása ellenére az előírt határidőben nem teszi közzé a 43. § (1) bekezdés a)-c) pontja és 43. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti adatokat, információkat, dokumentumokat a CoRe-ban, valamint az EKR-ben, illetve abban az esetben is, ha valószínűsíthető, hogy a szerződés módosítására vagy teljesítésére e törvénybe ütköző módon került sor, különösen ha a 142. § (2) bekezdése szerinti jogsértés történt.

[1] 63. § (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki

c) korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségét az elmúlt három évben súlyosan megszegte és ez az említett korábbi szerződés felmondásához vagy elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankció érvényesítéséhez vezetett, vagy ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél olyan magatartása, amelyért felelős részben vagy egészben a szerződés lehetetlenülését okozta.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.