Autóval okoztam kárt – biztos fizet a biztosító?

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Sokolowski András | 2019.04.04 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Több korábbi cikkünkben foglalkoztunk már a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással. Most pedig megvizsgáljuk azt az igen fontos kérdést, hogy vajon minden esetben fizet-e a biztosító, ha autóval kárt okozunk.

A fenti kérdésre a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 12. § rendelkezése alapján igen könnyen és egyszerűen megadhatnánk a választ. Hiszen a jogalkotó egyértelműen rögzíti, hogy a biztosítás a gépjármű üzemeltetése során okozott károkra terjed ki. Azaz a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján csak akkor fizet a biztosító, ha a gépjárművünk üzemeltetése során okozunk kárt.

Tehát már csak azt kell eldöntenünk, hogy mi minősül a gépjármű üzemeltetésének. És ezzel kapcsolatban van egy rossz hírünk a Kedves Olvasó számára: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény nem határozza meg, hogy pontosan mi is minősül a gépjármű üzemeltetésének.

Konkrét törvényi definíció hiányában pedig a bíróságra marad annak eldöntése, hogy mit is értünk pontosan üzemeltetés alatt. A bírói gyakorlat pedig logikusan a veszélyes üzemi jelleg fennállásával azonosította az üzemeltetés fogalmát. Tehát, ha egy gépjármű veszélyes üzemnek minősül, akkor üzemeltetés alatt áll. És ez megfordítva is igaz: ha egy gépjárműnek nem áll fenn a veszélyes üzemi jellege, akkor a gépjármű nem áll üzemeltetés alatt.

Nagyszerű! Akkor már „csak” azt kell eldönteni, hogy egy gépjármű mikor minősül veszélyes üzemnek. És most kapaszkodjon meg a Kedves Olvasó abba, amibe tud: a veszélyes üzemi jelleg fennállásáról sincs konkrét törvényi definíció! Azaz a jogalkotó e körben sem határozza meg feketén-fehéren, hogy mitől lesz a gépjármű veszélyes üzem. Így tehát ismételten a bírói gyakorlatba kapaszkodunk.

Szerencsére a veszélyes üzemi jelleg eldöntése már számos per esetén okozott komoly fejfájást a feleknek. Így több „definíciószerűség” is született már erről.

Az egyik gyakran hivatkozott, EBH 2007.16.92. számú eseti döntés szerint a gépjármű üzemeltetése és ezúttal a tevékenység fokozott veszélyes jellege akkor szűnik meg, amikor azt szabályszerűen leállítják, azaz elvégzik mindazt a tevékenységet, amely a teljes üzemen kívüli állapot létrehozásához elengedhetetlen, és megszűnik a gépkocsinak az emberi irányítás alatt tartása.

Egy másik, szintén gyakran hivatkozott döntés (BH2005.54.) pedig negatív oldalról közelíti meg a kérdést, mikor így fogalmaz: „Az emberi hatás átmeneti megszűnése a gépjármű veszélyes üzemi jellegét nem szünteti meg, ha annak a rövid időre történt megállítása a közúton, a továbbhaladás szándékával történt, és ezért elmaradt a teljes üzemen kívüli állapot létrehozása. Az így történt leállással a gépjárműnek nem szűnik meg a közúti forgalomban való részvétele, a fokozott védelmet igénylő veszélyessége.”

Végre bezárult a kör! Ezen meghatározások alapján már egyértelműen meg tudjuk állapítani, hogy mikor minősül a gépjárművünk veszélyes üzemnek, azaz mikor áll üzemeltetés alatt, tehát mikor fizeti ki a biztosítónk az általunk okozott károkat. Vagy mégsem? Későbbi cikkeinkben még foglalkozunk a fenti kérdéskörrel.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.