Az a bizonyos egyetlen „i” betű…

Szerző(k): Dr. Kesseő-Balogh Péter | 2017.04.25 | Ingatlan

… micsoda lényegi különbséget jelenthet!? Gondoljunk csak Madáchra, egy teljes színt, a bizáncit fűzte fel a homousion – homoiusion kánonjogi különbözőségére, mely teológiai vita határozta meg egy-két évszázadon keresztül a keresztény egyházat, míg végül az ariánusok eretnekként hagyták el a csatamezőt. Az a bizonyos egyetlen „i” betű…

Hogy miért ez az irodalmi-történeti bevezető egy jogi blogbejegyzésben? Mert valahogy ez villant be, amikor a használat jogának fogalmát választottam legújabb bejegyzésem tárgyának. Mert ugye a használat joga használati jog, de nem minden használati jog csupán a használat joga. A nyelvi zsonglőrködésen túl, és komolyra fordítva a szót, arra kell figyelemmel lennie minden jogásznak, hogy ne keverje a két fogalmat, mert az a bizonyos „i” betű itt is tartalmi különbözőséget jelent.

Polgári törvénykönyvünk a használatot, a használat jogát önállóan tartalommal definiálja. A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint vele együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. Jogi személy a használat jogánál fogva a dolgot a létesítő okiratában meghatározott céljával és tevékenységével összhangban használhatja és szedheti annak hasznait. A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhető át. A használatra egyebekben a haszonélvezet szabályait kell alkalmazni (Ptk. 5:159. §).

A használat joga tehát a használati jogok (pl. földhasználati jog, haszonélvezeti jog stb.) egyike, ahol a használat korlátozott terjedelmű annak tárgyát és alanyát illetően is, továbbá annak gyakorlása át sem engedhető. A használat joga és a használati jog eltérő jogi kategória.[1] Ezért se akarjunk soha társasházi közös tulajdonú ingatlanrészre (telek) használati jogot (gépkocsibeálló), de még a használat jogát sem bejegyeztetni az ingatlan-nyilvánbtartásba, mert nem fog menni.

A használat joga nem keverendő a közérdekű használattal vagy közérdekű használati joggal sem! Ingatlanra közérdekből, a jogszabályban feljogosított személyek javára – hatóság határozatával – szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani. A használati jog alapításáért a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás jár (Ptk. 5:164. §). Itt a „közérdek”, a „jogszabályban feljogosított személyek” és a „határozattal” a kulcsszó, nem okozhat nehézséget az elhatárolás.

A használati jogok hazai szabályozása tartogat még egy-két érdekes fordulatot, ezért azt hiszem vissza fogok még térni a témára.

[1] KGD 2010.7.; Kúria Kfv.II.37.870/2015/6. sz. ítélet; 3182/2016. (X. 4.) AB végzés

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.