Az ingatlanok személyi igazolványa, a tulajdoni lap

Szerző(k): Dr. Hortobágyi Sándor | 2017.11.03 | Ingatlan

Maga a „tulajdoni lap” kifejezés széles körben ismert, kérdés ugyanakkor, hogy ha valóban kézbe veszünk egy ilyen okiratot, azt értően tudjuk-e áttekinteni?

A tulajdoni lap bal felső sarkában annak a földhivatalnak a hivatalos megnevezését találjuk, amely az adott ingatlant helyi szinten nyilvántartja.

Ez alatt, főcímszerűen két adatot találunk: az egyik azt mutatja meg, hogy a tulajdoni lap nem hiteles vagy hiteles, a másik pedig azt, hogy szemle, vagy teljes másolat. Ha a tulajdoni lap hiteles, ez az adat önmagáért beszél. Amennyiben a tulajdoni lapon az van feltüntetve, hogy „nem hiteles”, az nem jelenti azt, hogy teljesen használhatatlan és nem ér semmit. Mindösszesen nincs ellátva olyan formai kellékekkel, amelyekkel egy földhivatalból kikért „papíros”, vagy egy internetről letöltött, ún. elektronikusan hiteles (e-hiteles) tulajdoni lap igen, de azok ugyanúgy az online földhivatali adatbázisból származnak. A szemle / teljes másolat felosztást később taglaljuk.

Ezt követően találjuk az ingatlan helyrajzi számát (földhivatali eljárásokban leginkább ez az irányadó) és természetbeni címét, ez utóbbi nem minden esetben áll rendelkezésre.

Ezen főbb adatokat követőn az ingatlan tulajdoni lapja 3+1 részből áll, ezek megjelenésükben is jól elkülönülő, I. RÉSZ / II. RÉSZ / III. RÉSZ szakaszokat jelentenek. Bizonyos ingatlanok esetében az első részt megelőzően, optikailag is első helyen szerepelnek az ún. „Széljegyek”.

A széljegy olyan feljegyzés a tulajdoni lapon, amely azt mutatja, hogy valaki, valamely napon valamilyen jog, vagy tény bejegyzését kérelmezte az ingatlanra, és ez az eljárás még folyamatban van. Erre azért van szükség, mert az ingatlan-nyilvántartás közhiteles és nyilvános, így mindenkinek, akinek dolga van az adott ingatlannal, azonnal látnia kell minden, az ingatlan jogi sorsa szempontjából fontos adatot, ide értve azokat is, amelyek földhivatali elbírálása később történik meg.

Az első rész az ingatlan adatait tartalmazza (területnagyság, megnevezés, egyéb adatok) és ide jegyzik be az ingatlant megillető szolgalmi jogokat (az ingatlant terhelő szolgalmi jogok a harmadik részben vannak).

A második rész elsősorban az ingatlan tulajdonosának / tulajdonosainak adatait tartalmazza (bizonyos személyi adatok, milyen jogcímen lett tulajdonos) és az őket megillető tulajdoni hányadokat. Szintén a második részben lehetnek olyan adatok feltüntetve, mint pl. a tulajdonos kiskorúságára, gondnokság alá helyezésére utaló tény, vagy vagyonkezelői minőség.

Az ingatlan harmadik része gyakorlatilag a „minden más vegyes felvágott”: ami nincs az előző részekben, az a harmadik részben szerepel. Itt a legjellemzőbb bejegyzések a különböző terhek (jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, végrehajtási jog, szolgalmi jog), jogosultságok (haszonélvezeti jog, elővásárlási jog, opciós jog, tartási jog), vagy egyéb feljegyzett tények (épületlétesítés, árverés, ingatlannal kapcsolatos perek, stb.)

Mindhárom részben közös, hogy az oda bejegyzett jogoknak / tényeknek van egy (arab) sorszáma, és minden bejegyzésben található egy ún. bejegyző határozat szám. Ha egy bejegyzésre utalni akarunk, érdemes ezt a kettőt megnevezni benne, pl. „a tulajdoni lapon III/12 sorszámon, 0418/2012.01.05 bejegyző határozattal X összegben bejegyzett jelzálogjog”.

Korábban említettem a szemle / teljes másolat felosztást. Ahogyan egy tulajdoni lapra be lehet jegyezni jogokat / tényeket, úgy természetesen törölni is lehet onnan ezeket. A teljes másolat minden, jelenleg fennálló és már törölt bejegyzést is tartalmaz. Legtöbb esetben erre ugyanakkor nincs szükség, így elegendő, ha csak a jelenleg fennálló bejegyzésekről kapunk egy képet: ez lenne a szemle másolat típusú tulajdoni lap. Teljes másolatokon a törölt bejegyzések két dologról ismerhetők fel: az arab szám áthúzottságáról és ezen bejegyzésekben a bejegyző határozat szám mellett mindig szerepel egy törlő határozat szám is.

Fentiekben természetesen egy nagyon leegyszerűsített képet kaptunk a tulajdoni lapokról. Ha ennél részletesebb információra van szüksége, forduljon hozzánk bizalommal!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.