Az MNB frissítette a fogyasztóvédelmi ajánlását

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. , Dr. Sándor Géza Árpád | 2020.07.23 | Fogyasztóvédelem és e-kereskedelem

2020 július 17-én került közzétételre a Magyar Nemzeti Banknak a pénzügyi szervezetekre vonatkozó 9/2020. (VII.14.) számú ajánlása a fogyasztóvédelmi elvek alkalmazásáról. Az MNB a 2020–2025-ös ciklusra vonatkozó felügyeleti stratégiájában kiemelt fókuszként jelölte meg a fogyasztóvédelmet; erre tekintettel, továbbá a felügyelési tapasztalatok, technológiai innovációk és az uniós szabályozási irányok alapján újította meg a 10/2016. (X.24.) számú fogyasztóvédelmi ajánlását.

Az ajánlás megfogalmazza a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgáló, nemzeti és EU-s jogszabályokban előírt kötelezettségeken túlmutatóan azon felügyeleti elvárásokat, amelyek követése, és a pénzügyi szervezetek fogyasztókat érintő tevékenységében való minél szélesebb körű érvényesülése hozzájárul a pénzügyi szervezetek és a fogyasztók közötti aszimmetrikus jogviszonyok kiegyenlítéséhez. Az ajánlás célja továbbá – többek között – a fogyasztók érdekeinek védelme, a jogalkalmazást elősegítő elvek rögzítése, a fogyasztók érdekeinek, jogainak érvényre juttatása, és így a jogviták elkerülése, a működési, reputációs és jogi kockázatok csökkentése, a stabilitás, a kiszámíthatóság és a tisztességes verseny előmozdítása.

Az ajánlás címzetti köre gyakorlatilag lefedi a teljes pénzügyi közvetítőrendszert: beletartoznak a hitelintézetek, befektetési vállalkozások, biztosítók, befektetési alapok, követeléskezelők, magánnyugdíj-pénztárak stb.

Az ajánlás alapelvek mentén részletezi a felügyeleti elvárásokat az alábbi címek szerint: i) együttműködés, átláthatóság és összehasonlíthatóság elve, különös tekintettel a költségekre és díjakra; ii) tisztességes szerződési feltételek alkalmazásának elve; iii) azonos szintű védelem, azonos bánásmód elve; iv) a fogyasztóvédelem megjelenése a pénzügyi szervezet működési rendszerében; v) további fogyasztóvédelmi elvárások.

A korszerűsített ajánlás többek között „az elektronikus kommunikációval és szerződéskötéssel, illetve a határon átnyúló szolgáltatókkal kapcsolatos elvárásokkal egészült ki, de irányt mutat az örökösök és a pénzügyi szervezetek együttműködésére és a szerződéses feltételek megismertetésének ösztönzésére vonatkozóan is”. A legfontosabb kiegészítéseket a felügyelet összegzi sajtóközleményében:

• Az elektronikus szerződéskötés, tájékoztatás során a fogyasztókat semmilyen hátrány nem érheti a személyes ügyintézéshez képet. Jó gyakorlatnak tartja a felügyelet, ha a szolgáltató az elektronikus szolgáltatások nyújtása során (pl. az ügyfél személyes tárhelyén) digitálisan folyamatosan elérhetővé teszi az egyedi és általános szerződési feltételeket, tájékoztatókat.
• Ha a szerződést a felek elektronikusan kötötték meg, legyen digitális felület az e megállapodásoktól való esetleges elállásra, azok felmondására is.
• A legfontosabb általános információknak a pénzügyi szervezet honlapján kereshetőnek, könnyen elérhetőnek kell lenniük.
• Az MNB szorgalmazza, hogy a pénzügyi szervezetek (pl. szerződéses) fogalmai, rövidítései egyértelműek legyenek.
• A Magyarországon határon átnyúló tevékenységet végző szervezeteknek is magyarul kell nyújtaniuk szolgáltatásaikat, és digitális, kapcsolattartási és ügyfélszolgálati fórumaikon is biztosítaniuk kell magyar nyelven történő tájékozódást, panasztételt.

A legtöbb fogyasztóvédelmi elvárásnak 2020. szeptember 1-jétől kell a pénzügyi szervezeteknek megfelelniük, míg a digitális és határon átnyúló szolgáltatásokra vonatkozó előírásokat 2021. január 1-jétől kell alkalmazniuk a szolgáltatóknak.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.